2012. január – június

Az „Europa”-Club vezetősége örömmel és elkötelezettséggel szervezte meg a 2012-es év első felének rendezvénysorozatát. Az alapeszme maradt a régi: a magyar kultúra, művelődés szolgálata Ausztriában, múltunk, értékeink megismertetésével egészséges nemzeti öntudatunk ápolása.

1. Január 19-én MEISTER ÉVA színművésznő remekül összeállított, Psalmus Hungaricus c. verses-zenés pódiumműsora a magyarság szabadságvágyáról és harcairól szólt, a Rákóczi-féle szabadságharctól napjainkig. Részletek hangzottak el Ady Endre, Albert Camus, Cseh Tamás, Czegő Zoltán, Dsida Jenő, Gyulai Pál, Kányádi Sándor, Magyari Lajos, Pesty László, Petőfi Sándor, Petrás János, Székely János, Szőcs Géza, Teleki Pál, Wass Albert és Wittner Mária műveiből, kuruc-, katona- és népdalok kíséretében. Egy interjúban Meister Éva többek között így vallott: „…vissza kell hozni a magyar nyelv tiszteletét és történelmünk ismeretét. A gyermekeket meg kell arra is tanítani, hogy lelkesedéssel fogadják nyelvünket és történelmünket. Ebben nekünk, színészeknek is, nagy felelősségünk van, mert sok múlik azon, hogy mit adunk át a következő generációnak.”

2. Január 26-i közgyűlésünk után dr. MESSIK MIKLÓS, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület (MEVE) elnöke Párizs és környéke magyar emlékeit mutatta be vetítettképes előadásában. Messik e témában írt könyvének bevezetőjében olvasható, hogy Párizsban, ebben a „roppant rengetegben” a magyar kultúra emlékei lépten-nyomon fellelhetők, ha tudjuk, hol keressük azokat. A két kultúra többször is randevúzott. Párizs elküldte hozzánk tudásának, művészetének friss hajtásait, de értékelte, befogadta a Corvinák szépségét, Munkácsy és Czóbel művészetét, Liszt és Cziffra játékát is. A történelem sem rendítette meg a szellem közös világát.

3. Február 3-án a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház két művésze, SZÁSZ ENIKŐ és DUKÁSZ Péter volt a vendégünk. Spiró György PRAH – avagy Micsoda lutri? című darabját mutatták be nagy sikerrel. A mű rendezője, az újvidéki László Sándor mondta: „Ez a darab kivételes gyöngyszeme a kortárs magyar drámairodalomnak, mert hihetetlen jellemábrázolások vannak benne és gyönyörű élethelyzetek, melyek összetett és fegyelmezett színészi jelenlétet követelnek meg”. Szász Enikő és Dukász Péter Bécsben is kiválóan megbirkózott a komoly színészi feladattal.

4. Február 17-én került sor Mosonmagyaróvár bécsi bemutatkozására. A várost dr. NAGY ISTVÁN polgármester, parlamenti képviselő mutatta be. Beszédében kiemelte, hogy a település földrajzilag, városszerkezetileg és történelmileg két városrészből alakult: Mosoniból és Magyaróvárból. Míg Magyaróvár a térség ipari és kulturális központjává fejlődött, addig Moson gazdálkodók, kereskedők lakta nagyközség volt. A két városrész 1939-ben egyesült, s azóta együtt alkotják a jelenlegi, 32 000 lakosú várost. Mosonmagyaróvár legfontosabb attribútuma az óvári vár, mely a római település maradványaira a 13. században ráépített és többször átalakított, szabálytalan négyszög alaprajzú épület. 1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg, Mária Terézia veje agrár-felsőoktatási intézményt alapított az épületben.

Ennek jogutódja a vár épületében található Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara. A polgármesteri bevezetőt a Mosonyi Mihály Zeneiskola hallgatóinak komolyzenei műsora követette. A bécsi publikum nagy tapssal köszönte meg a fiatalok magas színvonalú bemutatkozását.
5. Február 23-án magas rangú vendéget köszönthettünk dr. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke személyében. Előadásának témája a magyar nemzetstratégia volt. Semjén szerint minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, sajátos arc, Istennek egy gondolata. Senki nem adhatja azt az értéket, ami a magyarság, csak mi, magyarok.

6. Március 9-én dr. KUBASSEK JÁNOS geográfus, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója vetítettképes előadásában GERMÁNUS GYULÁRÓL (1884-1979), a nemzetközi hírű magyar orientalistáról, és az Kelet világáról kaptunk elsőrangú információkat. Megtudhattuk, hogy Hadzsi Abdul Kerim azaz Germanus Gyula a mai napig a leghíresebb magyar muszlim! Kiválóan beszélt arabul, törökül és perzsául, de német, francia és angol nyelven is jelentek meg művei! Több külföldi tudományos akadémia tagja volt, köztük a Kairóié is. Több évig tanított Indiában iszlámot a Santiniketani Egyetemen Rabindranath Tagore meghívására. Delhiben lett muszlim, többször járt zarándoklaton Mekkában, az Oszmán birodalom kitüntetése mellett több külföldi kitüntetés birtokosa volt. Alapítója, mentora volt a Magyar Iszlám Közösség jogelődjének a II. világháború előtt, s főtitkára volt a hazai muszlimokat támogató Kultúra Komitének is, támogatta a magyar muszlimok önszerveződését.

7. Március 24-én hatalmas közönségsikerrel mutatta be a TEÁTRUM színház Bécsben Erkel Ferenc Bánk bán című magyar nemzeti operáját, Dráfi Mátyás Jászai-díjas, Érdemes művész rendezésében. A mintegy negyventagú zenekar is tökéletesen végezte feladatát. Az ünnepi est a Himnusszal kezdődött, majd felcsendültek a Bánk bán nyitányának gyönyörű akkordjai. A 200 éve született Erkel Ferenc muzsikája már az est elején megteremtette azt a hangulatot, amely az operaelőadás végén igazi katarzist hozott a közönség számára.

8. Április 28-án ifjúsági kirándulást szerveztünk Ópusztaszerre, ahol a fiatalok megtekintették a Nemzeti Történelmi Emlékparkot, a Romkertet, a Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt, a Feszty-körképet és a Panoptikum Postamúzeumot. Erről a kirándulásról Nagy Domokos, az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete – Oktatás és Nevelés Központjának diákja a következő élménybeszámolót küldte: „Ópusztaszeren először is egy érdekes lovasbemutatón vettünk részt. Így megismerkedhettünk őseink félelmetes harcmodorával, láthattuk, hogyan harcoltak a vágtató ló hátáról karddal és hogyan íjaztak akár hátrafelé is. Érdekes volt látni a korabeli ruhákba felöltözött harcosokat és főleg a két velünk egyidős gyereket is lovagolni, célba lőni. A bemutató után mi is lovagolhattunk egy keveset. Innen egyenesen a szeri „oskolába” siettünk, ahol részt vehettünk egy órán úgy, ahogy ezelőtt száz évvel tartották. Már az „oskola” előtt várt reánk a tanító úr egy hosszú nádpálcával a kezében. Miután szépen sorba álltunk és csendben bevonultunk az iskolaterembe, beülhettünk a padokba. Egyenes háttal és hátratett kézzel kellett figyeljünk a tanító úrra. Nagyon szigorú volt. Kiosztotta a palatáblákat és palavesszőket. Milyen jó dolguk volt az akkori gyerekeknek, nem kaptak olyan sok házi feladatot, mint mi, hiszen ezekre a táblákra alig fért el két mondat. Hamar meg tanultuk milyen illedelmesen kellett beszélni a tanító úrral, hiszen a nádpálcával szívesen osztogatta a fiúknak a körmöst és a lányoknak a tenyerest, amit még illedelmesen meg is kellett köszönni:
’Tanító úr, köszönöm a nevelést’. Viszont azt is megtanulhattuk, hogy ha valamit tudunk, ne hagyjuk magunkat elbizonytalanítani. Az érdekes óra után meglátogattuk a Feszty-körképet is, ami szintén nagyon érdekes volt. Feszty Árpád ezt a panorámaképet a magyarok bevonulásáról a Kárpát-medencébe, az 1896.-os millenniumi ünnepségekre festette. 1995-ben kapta meg méltó helyét, itt Ópusztaszeren a Rotundában. Nekem nagyon tetszett az a megoldás, ahogy a körkép átmegy a fe
stményből 3D-be. Miközben körbementünk, a festmény különböző részeit a megfelelő kivilágításban láthattuk és mindig a megfelelő hangokat is hallhattuk hozzá. Így az a benyomásunk volt, hogy mi is részesei lehetünk az eseményeknek. Este, mi fiúk tábortüzet raktunk, majd körbeültük beszélgettünk és énekeltünk a felnőttekkel együtt. A reggelihez benn a csárdában terítettek. Itt minden a betyárokra emlékeztetett, fényképek lógtak a falon a híres Rózsa Sándorról is. Reggeli után már indultunk is Szegedre várost nézni. Az idegenvezetőnk elmesélte a város történetét, és megmutatta a legfontosabb emlékhelyeket. Így hallottunk a boszorkányégetésekről, láttuk, hogy a Pick szalámi honnan is indult el világkörüli útjára. Megtekintettük, hogy hol munkálkodott Szent-Györgyi Albert, és megtudhattuk, milyen súlyos pusztítást vitt végbe az 1879.-es márciusi árvíz. Megcsodáltuk a velencei Szent Márk tér mintájára kialakított teret és a dómot, ahol nyáron a Szegedi Szabadtári Játékokat rendezik meg. Elhaladtunk az egyetem mellett ahonnan Horger Antal úr eltanácsolta József Attilát a Tiszta szívvel című versének megjelenése után. Miután megkóstoltuk a Virág cukrászda finom fagyiját a Klauzál téren, megtudhattuk, hogy hogyan is segítette Erzsébet királynő a város újraépítését. A tartalmas, de fárasztó városnézés után finom halászlevet ettünk a Kiskörössy Halászcsárdában, amelynek ablakából egyenesen ráláthattunk a Maros és a Tisza találkozására.”

9. Május 10-én dr. RADICS ÉVA, a gráci Zeneművészeti Egyetem tanára remek előadásában emlékeztünk meg Bartók Béláról. Bartókot magasztos eszmék hatották át és vezérelték pályája során. 22 évesen így írt édesanyjának: „Kell, hogy minden ember, midőn férfiúvá fejlődött, megállapítsa, minő ideális cél érdekében akar küzdeni, hogy e szerint alakítsa egész munkálkodásának, minden cselekedetének mineműségét. Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és a magyar haza javát.” Az előadást zenei betétek ékesítették. A hallgatóság az előadókkal együtt énekelte el az Elindultam szép hazámból kezdetű, Bartók által Békés megyében gyűjtött népdalt. Szokolay Balázs zongoraművész és Zádory Édua hegedűművész virtuóz játékát a közönség vastapssal ünnepelte. (Sas László beszámolója)

10. Május 31. és június 4. között rendkívüli utazásra hívtuk az érdeklődőket. A történelmi Magyarország 1920-ban Szerbiához csatolt részeinek várait (Nándorfehérvár, Zimony, Galambóc, Szendrő), a BÁNSÁG magyarlakta városainak (Nagybecskerek, Muzslya, Elemér, Versec), és falvainak (Hertelendyfalva, Székelykeve, Torontálvásárhely) kulturális és népi értékeit mutattuk meg, de felejthetetlen élményt nyújtottak az Al-Duna (Kis-Kazán, Nagy Kazán szoros, Vaskapu) legszebb részei is, ahol felidéztük Arany János (Rozgonyiné) és Jókai Mór (Aranyember) idevágó történeteit. Székelykevén a magyar nyelvterület legdéliebb, többségében magyarok által lakta településén volt szállásunk, ahol pár napig barátságban együtt élhettünk a falusiakkal.
Őszre elkészül az egyesület új évkönyve Múltunk és jövőnk Európában címmel. Ez az immár 19. kötet is érdekes cikkeket, beszámolókat tartalmaz. A bennünket támogató tagoknak az őszi rendezvényeinken kívánjuk átnyújtani a könyvet.

Szívesen utalunk az állandóan aktualizált honlapunkra  is, amelyen megtalálhatók az egyesület alapdokumentumai mellett az aktuális rendezvények meghívói, a beszámolók és különböző cikkek, valamint felvételek (pl. kirándulási csoportképek)

Bízunk és reménykedünk abban, hogy mindezeknek a programoknak megvan a szerepük Bécsben a közösségi élet összefogásában, nemzeti önazonosságunk folyamatos erősítésében, a magyar nyelv és kultúra megőrzésében s fejlesztésében. A Kárpát-medencei körutaknak és a magyar kisebbségi színházak meghívásának speciális feladata is van, éspedig az elszakított területeken élő magyarsággal a kulturális kapcsolatok ápolása. Az érdeklődök joggal bízhatnak abban, hogy az egyesület vezetősége a továbbiakban is mértéktartó és kiegyensúlyozott szellemiségű kulturális munkát kíván végezni.

Bécs, 2012. augusztus 9. Smuk András