2017 szeptember – december

Az „EUROPA”-CLUB műsora az év második felében is hasonlóan gazdagon alakult, mint az év első felében. Összesen 10 programot sikerült megvalósítani.

1. Szeptember 18. Nagyszőlőstől Rabatig – Utazás a határok mentén és egy diplomata múltjában című könyvbemutatóra került sor a Collegium Pázmáneumban az Ars Sacra ünnepi hét keretében. A könyv szerzőjével, dr. Perényi János bécsi magyar nagykövettel Ferenczy Klára beszélgetett.
Perényi János nem csak diplomata, eredeti szakmája szerint történész. A határok menti utazások bemutatják az egykori Perényi-birtokot Abaújtól Beregen át Ungig, miközben az olvasó megismerheti a Perényi nemzetség anekdotákkal fűszerezett valós történetét is. Mivel a Perényiek sokszor töltöttek be fontos országos tisztségeket a magyar történelemben a középkortól egészen napjainkig, egyfajta sajátos ország- és nemzettörténet is kikerekedik az olvasó számára a könyvből. Perényi János személyes történetét, a szűkebb értelemben vett családtörténettől a közéleti szerepvállalásig, a diplomata lét érzékletes bemutatásáig, a szerző személyes világnézetét és tudósi szemléletmódját is megismerhetjük. Perényi János kiemelte, hogy unokáinak szellemi örökségül írta meg könyvét, ugyanis szeretné felhívni a figyelmüket a múlt és a hagyományok tiszteletére. A könyvbemutatón kiderült, miért Nagyszőlős, a kárpátaljai település, a világ közepe. A szerző kitért arra is, hogy a magyar-osztrák kapcsolatok rendkívül gyümölcsözőek az utóbbi időben.

2. Szeptember 25-én nyílt meg a Széchenyi-emlékek nyomában Európában című kiállítás Collegium Hungaricumban a Bécsi Magyar Történeti Intézet és az ,,Europa’’-Club szervezésében. A kiállítást a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület (MEVE) készítette.
A kiállítás megnyitásának napján két előadáson is részt vehettek az érdeklődők. Dr. Deák Piroska az itáliai Széchenyi-emlékekről beszélt, míg Dr. Messik Miklós, a MEVE elnöke az angliai és franciaországi Széchenyi-emlékeket villantotta fel izgalmas előadásában.
Az út Széchenyi István életének három nagy korszaka, ifjúkora (az „öröm” időszaka), az ébredés, valamint a tettek szakaszain át vezetett. A legnagyobb magyar pályájának sok érdekességéről szó esett naplófeljegyzései, levelezései és egyéb kutatások, tanulmányok alapján.

3. Szeptember 28-30. – kirándulás az Őrségbe
Ezúttal az Őrség tájkörzet felfedezésére hívta a kultúrtörténeti kirándulásokat kedvelő tagjait, barátait az egyesület. Az Őrség a mai Magyarország egyik legszebb, zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Felkerestük Őriszentpétert, a Szalafő-i Pityerszert, Velemér Árpád-kori templomát, Magyarszombatfán a fazekas múzeumot és Szentgyörgyvölgyön is látogatást tettünk, koszorúztunk a kercaszomori haranglábnál. Erre a kirándulásra elkísértek bennünket az ORF Burgenland munkatársai is, hogy felvételeket készítsenek a kirándulásról.

4. Októberben 5-én a révkomáromi Teátrum színházi polgári társulás Csáky Pál Virágeső című egyfelvonásos színpadi játékára közel száz néző volt kíváncsi.
A színpadi játék a felvidéki magyarokról szól, küzdelmeiket, mindennapi harcaikat mutatja be a hatvanas évektől kezdve egészen a rendszerváltásig, illetve a jelenkorig egy idősebb színészházaspár visszaemlékezésein keresztül. Egy olyan korszakra koncentrál, ahol a diktatúra az ember velejéig hatol, aki még a kultúra területén sem lehet szabad. De nem csak a művészi önkifejezést kontrollálják – magyarnak lenni sem szabad, istenhívőnek lenni pedig már végképp nem tanácsos (Dráfi Anikó). A főszerepet, Ferit, a színészt Dráfi Mátyás, Jászai-díjas színművész játszotta, feleségét, Juditot a magyarországi művésznő, Kolti Helga jelenítette meg. További szereplők: Tarics Péter (színházigazgató), Tóth László (Péter, Feri barátja) és Borsó Ákos (párttitkár). A férjet és a feleséget alakító két színész parádésan szerepelt, de a másik három karakter is nagyon jó alakításra adott lehetőséget.
A színdarab nagy hatással volt a nézőkre, Csáky Pál, szlovákiai magyar mérnök, politikus és író, európai parlamenti képviselő nehezen jutott szóhoz az előadás végén a tapsviharban.

5. Október 21-én Az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékeztek a bécsi magyarok. Az „Europa”-Club szervezésében, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala és az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége tagegyesületeinek műsorára a Komensky Iskola színháztermében került sor. A köszöntőket követően Dr. Tóth Imre, soproni történész, múzeumigazgató és egyetemi docens mondott ünnepi beszédet. Miután körbejárta a forradalom szó jelentését, közös történelmi emlékezetünk legfontosabb részeként beszélt a zsarnokságról és a 61 évvel ezelőtti eseményekről, kitérve arra is, hogy az ’56-os migráció hogyan jelentkezett Ausztriában.
A beszédeket követő zenés, verses, táncos ünnepi műsorban az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének (AMAPED) diákjai és a Délibáb Kultúregyesület néptáncosai léptek fel.
A rövid szünet után a Soproni Petőfi Színház művészei, Ács Tamás és Papp Attila A magány változatai című darabot mutatták be. A művet Katona Imre, szerkesztő-rendező, Hamvas Béla és Márai Sándor műveiből állította össze.

6. Október 26-án „Amerre menekültünk…” Megemlékezés Jánossomorja – Andaunál
A Menekülők Kopjafájánál tartott koszorúzást Jánossomorján a bécsi ’56-os emigrációt is tömörítő „Europa”-Club. Az Andauba vezető út mentén álló emlékművet 2011-ben hozták létre az egyesület elnökének kezdeményezésére, aki maga is itt hagyta el Magyarországot 10 éves korában. Az emlékmű azon személyek előtt tiszteleg, akik a megtorlás elől menekültek, iletve akik önzetlenül nyújtottak segítséget.
A műsort Ács Tamás, a Soproni Petőfi Színház színművésze nyitotta meg Ady Endre Intés az őrzőkhöz című versével, majd Lőrincz György, Jánossomorja polgármestere mondta el köszöntő beszédét.

7. November 11-én Ökumenikus imaóra Németóváron
Az „Europa”-Club bécsi magyar egyesület idén is megemlékezett – magyarországi és felvidéki magyarokkal közösen – az idegenben nyugvó, szomorú és drámai körülmények közt meghalt magyarokról. A Mária templomban az ökumenikus imaórát Karvanszky Mónika bécsi református lelkésznő, Kiss Miklós mosonmagyaróvári evangélikus lelkész és Jankó Gábor felvidéki katolikus plébános tartotta. Üdvözlő szavakat mondott Smuk András, az „Europa”-Club elnöke, Franz Pennauer, Németóvár polgármestere, valamint Balint Pavel esperes. Közreműködött a Virággyöngy Moldvai Csángó Kisegyüttes és Kóka Rozália, a népművészet mestere. Az ünnepi megemlékező beszédet Duray Miklós, szlovákiai magyar politikus, egyetemei tanár, író tartotta. Az imaórát követően az egyesület által a temetőben felállított kopjafánál került sor a koszorúzásra. A hősök előtti főhajtás a Szózattal ért véget.
Az idén a vártnál is többen jöttek el a megemlékezésre, autóbuszok érkeztek a Felvidékről és Magyarországról is. Végül egy fűtött sátorban pogácsa, forralt bor, puncs és kávé mellett fogadásra került sor.

8. November 18-án „Mindannyiunk atyja” – Arany János
200 éve született Arany János, magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, majd főtitkára. Ezt az irodalmi estet az „Europa”-Club a magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakjának tiszteletére szervezte. A műsor Nemes Nagy Ágnestől idézett címe Arany János életművének meghatározó súlyára, hatására utal.
Sudár Annamáriát a vers, illetve a versmondás óvodás kora óta kíséri: számos rendezvényen, versenyen vett részt, színjátszó körben szerepelt. Nagy hatással volt rá a budapesti József Attila Gimnázium. 1995-ben hivatásos előadóművészi engedélyt, majd 1996-ban az ELTE-n magyar és történelem szakos bölcsésztanári diplomát szerzett. Arany János életműve kiemelkedően fontos számára.
Műsorában elhangzott többek között a Rege a csodaszarvasról, a Szibinyányi Jank, a Vörös Rébék és a Rendületlenül című költemény.
Petőfi Sándor és Arany János levelezésének a Toldi-trilógia megszületésére vonatkozó része, a Toldi estéje néhány versszaka és több Aranyról, illetve Aranyhoz szóló mű, illetve Arany-szövegre való rájátszás is szerepelt a programban, köztük Babits Mihály, Faludy György, Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Pilinszky János és Weöres Sándor versei, szövegei is.

9. December 6-án A bécsi Collegium Hungaricumba látogatott a Mikulás
Az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének meghívására érkezett a Mikulás, hogy megajándékozza a gyermekeket. A színes programokkal egybekötött családi délutánt az AMAPED és az „Europa”-Club szervezte közösen.
Mikulás napján közel kétszáz lelkes gyerek és szülő érkezett a Collegium Hungaricum nagytermébe, hogy együtt várják a Mikulást. Az egybegyűlteket Mentsik Szilvia, az AMAPED elnöke köszöntötte, ezt követően pedig a Mesebolt Bábszínház előadását élvezhették a résztvevők. A Vásártér című három részes bábjáték felelevenítette a hajdanvolt vásárok hangulatát, amikor még mutatványosok, csepűrágók, bábosok járták a vásártereket. A fából faragott figurák egy hagyományos szoknyás bábszínpad ráncai közül bukkannak elő, mindig hangos gyermekkacajt kiváltva. Az előadást gyermektáncház követte, ahol a kicsik kedvükre ugrálhattak, táncolhattak.
Az előadást és a táncházat követően már nem maradt más hátra, mint a Mikulás érkezése, melyet a kisgyermekek énekhangja kísért. A terembe érkező Mikulás minden jelenlévő gyermeknek csomagot ajándékozott. A műsor alatt és után az előtérben büfé és könyvvásár fogadta az érdeklődőket, ahol kedvükre nézelődhettek.

10. December 10-én Adventi Istentisztelet és karácsonyi ünnepség
Adventi istentiszteletre, hangversenyre és vendégségre hívta vasárnap, december 10-én az ausztriai magyarokat a református gyülekezet lelkésze, Karvansky Mónika és az „Europa”-Club. A program istentisztelettel kezdődött, majd különleges zenei élményben és a közösségi együttlét örömében osztozhattak az érdeklődők. Az istentiszteletet követően Szabó István pánsíp-művész és Handl György orgonaművész, a gyülekezet kántora játszott adventi, karácsonyi zenedarabokat.