Bemutatkozó (Smuk András)

Tevékenységét, egyrészt a színvonalra való törekvés, másrészt az 1956-os forradalom eszméihez való ragaszkodás határozta meg. Mindvégig kompromisszum nélkül vállalta az ellenzékiség szerepét a kommunista rendszerrel szemben. A Bécsi Magyar Egyesület 1973-as felszámolásától az otthoni rendszerváltásig, tehát 16 éven keresztül az "Europa"-Club szervezte a nemzeti ünnepségeket Bécsben. A klub felkérésére a nyugati magyarság legjobb koponyái léptek a pódiumra. A forradalom legjobb ismerői, kutatói, vagy aktív résztvevői szerepeltek a mikrofon elött. Többek között: Kovács Imre, Tollas Tibor, Varga László, Király Béla, Gosztonyi Péter, Kende Péter, Juhász László, Kocsis Gábor és sokan mások. Az 1989-es rendszerváltás óta már a bécsi magyar egyesületekkel és a magyar állam intézményeivel (Nagykövetség, Collegium Hungaricum) karöltve, közös ünnepségeket rendez az "Europa"-Club. Az egyesület részére különösen a nyolcvanas évek eleje volt nehéz. A kommunista diktatúra helyi kiszolgálói mindent elkövettek azért, hogy az egyesületet gyűlöletszítónak, hidegháborús eszmék hordozójának, illetve jobboldali tömörülésnek pecsételjék meg. Rendezvényeiről szóbeli vagy írásos jelentéseket tettek, illetve készítettek. Többször is előfordult, hogy meghívott művésznek, vagy előadónak nem adták meg az útlevelet (pl. Birinyi József népzenésznek), illetve szereplésük után beidézték őket a rendőrséghez (pl. Forrás Kör fiatal előadóművészeit) néhány ártalmatlan Illyés Gyula vers elszavalása miatt. A hazai ellenzék a várható zaklatások ellenére egyre intenzívebben kereste a kapcsolatot az "Europa"-Club-bal, illetve a nyugati nyilvánossággal. Az 1. kerületi Annagasse 2o.-ban, ahol a klub 1977. januárjától az osztrák Caritas kulturális központjának társbérlője lett, pezsgő egyesületi élet folyt. Az egykori Károly-palota csinos termei előadói estek megrendezése mellett, rendkívül alkalmasak voltak hangversenyek és filmesték megrendezésére. Sor került bécsi magyar képzőművészek kiállítására is. Sajnos az osztrák Caritas 1987. tavaszán felmondta az "Europa"-Clubbal kötött szerződést. Néhány hónapi keresés után az egyesület a Pázmány Péter által alapított egykori papneveldében, a Pazmaneumban talált új otthonra (1987 őszén). A helységváltoztatás nem volt zökkenőmentes, mivel egyesek úgy vélték, hogy az "Europa"-Club katolikus egyesület lett. Többen végleg elmaradtak. A fenti problémák kiküszöbölésére, illetve új tagok toborozása érdekében a vezetőség igyekezett a színvonalat tovább emelni. Előnyükre vált a magyarországi politikai légkör enyhülése. Egyre több otthoni író, költő, művész, értelmiségi gondolkozó jelentkezett náluk, vette föl velük a kapcsolatot és kért pódium lehetőséget. Különösen az otthoni rendszerváltást megelőző, illetve követő hónapokban volt rendkívül nagy az érdeklődés a klub rendezvényei iránt. A hazai politikai élet kulcsemberei jelentek meg a Pazmaneumban. 1982 és 1989 között évente kétszer "Hírmondó" néven egyesületi tájékoztatót adtak ki, amelyben végzett munkájukról számoltak be, illetve az elhangzott előadások válogatott szövegét közölték. Időközben megtörtént a kapcsolatfelvétel a kisebbségi magyar közösségekkel. Először Pozsony felé történt meg a nyitás, majd következett Erdély, Kárpátalja és a Muravidék stb. Az egymásra találás boldog pillanatai lelkesedéssel töltötték el úgy a vezetőséget, mint a tagságot. Műsoralakításukban gondosan ügyeltek arra, hogy a trianoni magyarság ötágú sípja megszólaljon. 199o-ben pedig az egyesület un. Kárpát-medencei kultúrtörténeti, illetve honismereti kirándulásokkal bővítette programját. Azóta bejárták a Felvidéket, Erdélyt, Kárpátalját, Muravidéket, a Csangóföldet és a Bánátot. Jártak Kelet- és Nyugat-Galíciában, a prágai és a lembergi magyaroknál. Az egyesület 1995-ben Beregszászon szobrot állított Bethlen Gábornak, 1998-ban pedig II. Rákóczi Ferenc emléktáblát helyezett el a kelet-galíciai brezáni vár falára. Jelenleg az "Europa"-Club évente 15-2o rendezvényt tart: előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, hangversenyeket, kabaréesteket, színpadi bemutatókat, folklórműsorokat és karácsonyi ünnepségeket. Programjával a magyar közművelődést kívánja előremozdítani. Igyekszik félévre előre összeállított műsorát változatosan alakítani, azzal a törekvéssel, hogy minden rétegnek nyújtson valamit. Az egyesület kezdettől (198o) fogva tagja az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének. Tagjai ausztriai magyaroknak tekintik magukat, vállalva a népcsoportba való tömörülést. Ez természetszerűen az önismeretre való törekvést és az önfenntartás szükségszerűségét szuggerálja. Az otthoni rendszerváltás után erősen túlsúlyba kerültek a magyarországi, illetve a Kárpát-medencében élő kisebbségi előadók. A mérleg helyrebillentésére a vezetőség elhatározta, hogy igyekszik ismét meghívni nyugati magyar kiválóságokat. Sőt alkalmanként német nyelvű, de magyar témájú programot is fog kínálni osztrák barátainknak és vegyes házasságokban élő tagjainak. A Pazmaneumban töltött 1o év alatt az "Europa"-Club 151 műsort tartott (közben máshol is voltak rendezvényei) összesen 311 vendégnek biztosított fellépési lehetőséget (nem számítva az egyes ének- vagy zenekarok, folklóregyüttesek stb. tagjait). Alkalmanként 75o meghívót postáznak. A meghívottaknak kb. 1o-2o% jár el a rendezvényekre. A szórakoztató jellegű műsorok természetesen nagyobb közönséget vonzanak, mint a tudományos igényű előadások. Az egyesület 29 éven keresztül tagdíjakból tartotta fenn magát, 1993 óta némi állami támogatást is kap az osztrák kisebbségi alapból. A vezetőség legnagyobb gondja az ifjúság integrálása, ami a tapasztalat alapján sajnos nagyon nehezen valósítható meg.

Smuk András, titkár Bécs, 1999-09-29