Vagyok

Szabó T. Anna és Sinha Róbert zenés irodalmi estje

Az irodalom, amióta az emberiség írni és olvasni képes, gyógyító erővel bír. A zene és versek összefonódása olyan hatás elérésére képes, amely a gyógyítás mellett kizökkent minket mindennapjaink monotonitásából, és hagyja, hogy feltöltődjünk. Az “Europa”-Club által szervezett zenés irodalmi est keretében ennek a felejthetetlen hatásnak lehettek részesei, akik úgy döntöttek, hogy meghallgatják  Szabó T. Anna: Vagyok című verseskötetének bemutatóját Sinha Róbert gitárművész zenei kíséretében. Rövid beszámoló a rendhagyó irodalmi estről.

 

Egy nem mindennapi programmal kedveskedett az “Europa”-Club az irodalom és versek kedvelőinek: Sinha Róbert indiai-magyar származású gitárművész és Szabó T. Anna erdélyi, József Attila díjas költő, műfordító tartott felolvasóestet a Collegium Hungaricum dísztermében. Előadásuk különlegességét maga a formátum adta: Sinha Róbert hol énekkel, hol gitárral kísérte Szabó T. Anna verseinek a felolvasását.

A 2 órán át tartó zenés előadás gyorsan elrepült, a versek és gitárszóló váltakozását a közös élmények, beszámolók tették még változatosabbá. Történeteket hallhattunk Petőfiről és Szendrey Júliáról, Babitsról, Aranyról, ezen történeteken keresztül pedig megtapasztalva, hogy magyar költői hagyományok ősi stílusjegyei Szabó T. Anna verseiben is megtalálhatóak. Egészen különös élmény volt, eme magyar verseket az indiai dallamvilággal meghallgatni.

Forrás: https://rolunk.at

„A Waldheim-ügy és Ausztria” könyvbemutató

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala által szervezett könyvbemutatóra november 21-én került sor Bécsben. A rendezvény középpontjában a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolataiért felelős helyettes államtitkárának Szalay-Bobrovniczky Vincének A Waldheim-ügy és Ausztria című könyvének bemutatása állt.

A könyvbemutatót köszöntő beszédével Mentsik Szilvia nyitotta meg, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának elnöke.

Szalay-Bobrovniczky Vince részletesen beszélt könyve tartalmáról és annak hátteréről. Dr. Szatmári Péter, a kötet szerkesztője kérdéseivel vezette a beszélgetést, és felvetései révén lehetővé tette, hogy a résztvevők még mélyebben megismerjék a könyv részleteit.

A Waldheim-ügy egy olyan történelmi eseményt tárgyal, amely Ausztriát és a nemzetközi közvéleményt is sokáig foglalkoztatta. Az 1986-os osztrák államfőválasztás előtt Ausztriában váratlanul kirobbant az a botrány, amely Kurt Waldheim, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) jelöltjét érintette. Kiderült, hogy a második világháború idején Waldheim a német Wehrmacht tisztjeként szolgált, ami nagy felháborodást keltett, mivel felvetődött, hogy háborús bűnökkel is vádolható lehet. Annak ellenére, hogy az ügy hatalmas botrányt kavart, államfővé választották.

Waldheim elnöksége alatt azonban folyamatos támadások érték. Az Egyesült Államok tiltólistára tette, Izrael és az amerikai zsidó szervezetek, valamint a nyugati világ folyamatos nyomást gyakoroltak, próbálva elérni lemondását. Bár Waldheim végigküzdötte elnökségét, 1992-ben nem kívánta újra jelöltetni magát, elkerülve ezzel egy újabb támadássorozatot hazája ellen. Szalay-Bobrovniczky Vince kiemelte azt a tényt, hogy bár Waldheim élete egy periódusában egy olyan gépezetben szolgált, amely mögött gyilkosságok történtek, nem találtak semmilyen bizonyítékot arra, hogy ő maga bűnös lett volna. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy Waldheim félreérthető nyilatkozataival hozzájárult a válság súlyosbodásához.

A szerző kiemelte, hogy a politikai válság, melyet az ügy kiváltott, alapvetően átformálta az osztrák politika és társadalom történelemfelfogását. Az események hatására megváltozott az addigi kép Ausztriáról, amely korábban inkább az áldozatszerepét hangsúlyozta. A válság folytán elfogadott részfelelősségi tézis kijelenti, hogy Ausztria, mint állam nem tehető felelőssé a nácik bűneiért, ugyanakkor elismeri, hogy egyes osztrákok aktívan részt vettek a nácik rezsimjében. Ez a paradigmaváltás segített az osztrák társadalomnak szembenézni a múlttal, és elfogadni a felelősséget azokért az eseményekért, amelyek a második világháború idején történtek.

A könyv bemutatása után a hallgatóság számára lehetőség nyílt kérdések feltevésére, ami élénk párbeszédet eredményezett. A résztvevők elismerésüket fejezték ki Szalay-Bobrovniczky Vince felé, méltatva azt, hogy Magyarországon élő magyarként, vállalta az Ausztria politikájával kapcsolatos kutatást. Egy rendkívül érzékeny témával foglalkozott, mely nemcsak Ausztria, hanem az Ausztriában élő magyarok életét is jelentősen befolyásolta.

A bemutatót kötetlen beszélgetés és könyvdedikálás követte, ahol a hallgatóságnak lehetősége volt személyesen beszélni a szerzővel és a szerkesztővel. Az esemény így nemcsak mint könyvbemutató, hanem mint egy közösségformáló és párbeszédre ösztönző alkalomként vált emlékezetessé a résztvevők számára

IMG_0

 

Ökumenikus imaóra, emléktábla-avatás és kamarakoncert Németóváron / Bad Deutsch-Altenburgban

2023 november 11.-én az eddigi szép hagyományoknak megfelelően az „Europa”-Club szervezésében Ökomenikus Imaórára és Temetőkerti megemlékezésre került sor Bad Deutsch-Altenburgban, a Mária templomban. Az ünnepi alkalom most azonban különleges volt: minden eddiginél csodálatosabb, egyben legmegindítóbb pillanatot is magában hordozott.

A külhonban elhunyt magyarok szimbolikus sírjánál nemcsak koszorúzásra került sor, hanem felavatásra került azon emlékkő, amely a rendszerváltást követően, 1989 után a magyarságért osztrák földön sokat tett és elhunyt személyiségeknek állít emléket. Az emlékkő ötlete még Dr.Smuk Andrásé volt, aki bizottságot is létrehozott a kőre felkerülő nevek döntése tekintetében. Akkor még senki nem gondolta, hogy az utolsó névként éppen ő, az „Europa”-Club 2023. január 12-én elhunyt elnökének neve kerül majd fel. Az egyesület vezetősége szívén viselte az emlékkő elkészítettetését és elhelyezését, valamint úgy döntött, hogy Dr.Smuk Andrásnak, a magyarságért végzett kimagasló tevékenységére, elévülhetetlen érdemeire tekintettel maga is emléktáblát állít az erre legméltóbb helyen: az emlékkő és a sír mellett.

A templom megtelt, több, mint 100 résztvevő jött el, hogy részese legyen az ünnepi megemlékezésnek. Mentsik Szilvia, az egyesület ügyvezető elnöke lélekemelő beszéddel köszöntötte a jelenlévőket és kihangsúlyozta a mostani esemény jelentőségét, az emékezés eme különleges, ugyanakkor szívszorító mivoltát. Ezt követően a város jelenlegi polgármestere, Petra Wagener asszony üdvözölte a résztvevőket, majd a könnyekkel küszködő egykori polgármester, Dr.Hans Wallowitsch úr megható szavait, visszaemlékezését hallhattuk. Balint Pavel, katolikus esperes szavai zárták a házigazdai köszöntések sorát, majd ezt követte Magyarország Ausztriába akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Szilágyiné Bátorfi Edit asszony megindító beszéde., aki először vett részt eseményünkön.

Interjú  Mentsik Szilvia

A liturgikus részt Farkas Ervin, evangélikus lelkipásztor apostoli köszöntéssel és imádsággal kezdte, majd Schranko László, katolikus plébános könyörgéssel folytatta. Az Igehirdetést Karvansky Mónika, református lelkipásztor, az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat vezetője tartotta, aki elgondolkodtató, szívhezszóló szavaival megerősítette bennünk a szomorúságon túlmutató találkozás örömének jelentőségét. A záró imádságot Kiss Miklós, evangélikus esperes mondta, aki egyúttal megemlékezett az 1956-os hősökről, az előttünk járt példaképekről, a nem szülőföldjükön eltemetett magyarokról.

A liturgia zárómomentumaként valamennyi lelkipásztor áldását kaphattuk.

Ezt követően csodálatos zenei betétekkel övezve került sor Szemerédi Tibor, a Kerekasztal vezetőségi tagjának, egyúttal az emlékkő bizottság vezetőjének ünnepi beszédére, amelyben kihangsúlyozta annak fontosságát, hogy túl kell jutni az emberi hiúságból fakadó kicsinyes sérelmeken, hogy összetartva, méltón képviselni tudjuk magyarságunkat, értékeinket az új hazában és tovább tudjuk azt adni. A megragadó gondolatait követően a jelenlévők a magyar zászlót és a lelkipásztorokat követve vonultak a templom sírkertjébe, ahol sor került az emlékkő és emléktábla ünnepélyes felavatására, majd a koszorúk elhelyezésére.

Interjú  Szemrédi Tibor (1)

Minden közreműködőnek és résztvevőnek ezúton köszönjük hálás szívvel, hogy hozzájárultak e megismételhetelenül gyönyörű ünnepi eseményhez!

Ünnepi műsor az 1956-os forradalom emlékére

 

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala közös 1956-os megemlékezését október 24-én tartotta meg a Collegium Hungaricumban. A 67 évvel ezelőtti magyar forradalom és szabadságharc eseményeit az emlékezők személyes történeteken keresztül idézték fel.

A rendezvényen a vendégeket elsőként Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország bécsi nagykövete köszöntötte, a következő gondolatokkal: „Mi adott erőt akkor a magyaroknak ahhoz, hogy kezükbe vegyék a sorsukat, és a háborús pusztulásból magához térni alig tudó országot fojtogató kommunista rezsim és az idegen hatalom ellen fellépjen, hogy bátor szívvel és puszta kézzel szembe szálljon az elnyomásnak, a sortűznek és tankoknak, ma is nehéz megmondani? Úgy vélem, a szív, az abban lobogó tűz, a szabadságvágy és nem az elkeseredés lehetett a dolgok mozgatórugója. Mert a forradalom nemes célokért zajlott, felesleges pusztítás nélkül. A magyar történelem szép pillanataként emlékezhetünk 1956-ra és hősként tekinthetünk azokra, akik életüket áldozták, vagy hosszas börtönbüntetést szenvedtek el a magyar szabadságért és az önrendelkezés jogáért.“

„Mi is lehet 1956 üzenete a mának itt Bécsben?“ – tette fel a kérdést a nagykövet beszédében. „Az emlékezés mellett a figyelem és az elkötelezettség a magyarság, a magyar sors jobbra fordításában“ – hangsúlyozta beszédében Szilágyiné Bátorfi Edit.

Méhes Márton, a magyar kulturális intézet igazgatója is tartott egy ünnepi beszédet, melyben az emlékezetkultúra fontosságára hívta fel a figyelmet.

A programban Kiss Judit Ágnes, József Attila-díjas írónő családi emlékező gondolatait osztotta meg a közönséggel az 1956-os eseményekkel kapcsolatban. A rendezvényen mindenekelőtt megemlékeztek az „Europa“-Club év elején elhunyt elnökéről, Smuk Andrásról is, aki maga is ’56-os menekült volt.

Az ünnepi műsorban Aba-Nagy Zsuzsanna, hárfaművész Mars Rudolf négy hárfára írt szvitjét adta elő, Tóth Domonkos a bécsi Magyar Diákok Egyesületének elnöke Jobbágy Károly „A rádió mellett“ című versét mondta el.

Az emlékezésben az AMAPED diákcsoportja is közreműködött csakúgy, mint a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület, akik egy ’56-os megemlékezésre, korábban készült videofelvételüket játszották le.

Forrás: Nagy Alexandra, volksgruppen.ORF.a

SZENT ISTVÁN NAPI RENDEZVÉNY

Nagykövetségünk adott otthont szeptember 10-én a bécsi magyarok Szent István Napi rendezvényének, amelyet az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala, a katolikus Bécsi Főegyházmegye Magyar Közössége, az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat és az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet szervezett. A Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület táncosainak fellépése mellett az ünnepi együttlét része volt a kenyérszentelés és az áldás a most kezdődött iskolaévre, valamint a Szent Mihály Szekere Vándorszínház fellépése. Különösen nagy örömmel fogadtuk a gyerekeket, akiknek pedagógusok és hitoktatók állítottak össze tartalmas és szórakoztató programot.