Kategória: Általános

Kedves „Europa”-Club Tagok és Barátok!

A jelenlegi pandémiás helyzet sajnos nem teszi lehetővé, hogy Nemzeti Ünnepünk alkalmával személyesen rójuk le tiszteletünket. Egyesületünk vezetősége és tagjai azonban lélekben és imádsággal emlékeznek minden magyar honfitársunkkal együtt a hősökre és gondolatban végigjárják a megemlékezéshez hagyományosan kapcsolódó bécsi útvonalat: a Weghuber parkban, Bessenyei György testőríró mellszobrának megkoszorúzása, majd a Collegium Hungaricum előterében található, az „Europa”-Club által állított Petőfi-mellszobor előtti tiszteletadás és koszorúzás. Szíves figyelmükbe ajánljuk Prof.Vízi E.Szilveszter úr, a Magyarország Barátai Alapítvány elnökének egyesületünk számára küldött ünnepi, lélekemelő szavait, amelyet az alábbi linken érhetnek el:

Petőfi Sándor: A nép nevében

Még kér a nép, most adjatok neki!
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!

S a nép hajdan csak eledelt kivánt,
Mivelhogy akkor még állat vala;
De az állatból végre ember lett,
S emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!
Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg
Isten teremtményén, s ki rásüti:
isten kezét el nem kerűlheti.

S miért vagytok ti kiváltságosok?
Miért a jog csupán tinálatok?
Apáitok megszerzék a hazát,
De rája a nép-izzadás csorog.
Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya!
Kéz is kell még, mely a földet kihányja,
Amíg föltűnik az arany ere…
S e kéznek nincsen semmi érdeme?

S ti, kik valljátok olyan gőgösen:
Mienk a haza és mienk a jog!
Hazátokkal mit tennétek vajon,
Ha az ellenség ütne rajtatok?…
De ezt kérdeznem! engedelmet kérek,
Majd elfeledtem győri vitézségtek.
Mikor emeltek már emlékszobort
A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?

Jogot a népnek, az emberiség
Nagy szent nevében, adjatok jogot,
S a hon nevében egyszersmind, amely
Eldől, ha nem nyer új védoszlopot.
Az alkotmány rózsája a tiétek,
Tövíseit a nép közé vetétek;
Ide a rózsa néhány levelét
S vegyétek vissza a tövis felét!

Még kér a nép, most adjatok neki;
Vagy nem tudjátok: mily szörnyű a nép,
ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz… ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok! 

Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger

Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr! 

A magyar nemzet egyik legméltóbb ünnepe március
15-e.

1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám
részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti
szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival: „egyenlőség, szabadság,
testvériség”.

A „Pilvax-kör”, amelynek jeles tagjai Petőfi,
Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula, előző este határozta el véglegesen,
hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én
délelőtt mozgósították az
egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot.

Petőfi Sándor „Talpra, magyar, hí a´ haza!“
kezdetű híres versét a Nemzeti dalt először 15-én Pesten,
a Pilvax kávéházban olvasta fel.

A 12 pontot és a Nemzeti dalt később Landerer és
Heckenast nyomdájában cenzori engedély nélkül nyomtatták ki: így született meg
a sajtószabadság.

Szíves figyelmükbe ajánljuk
Nemzeti Ünnepünk alkalmából egyik tagtársunk által küldött, lélekmelő zenei
gyűjteményt a Kecskés Együttes, a Tabulatúra régizene-együttes és a kiváló
közreműködők előadásában.

Petőfi él! https://www.youtube.com/watch?v=YzKQZat6Aa4&t=476s

Verbunkosok, a toborzók
zenéje https://www.youtube.com/watch?v=MNSwV9posQo

Az 1848-49-es forradalom és
szabadságharc dalai – Noszlopy Gáspár nemzetőr őrnagy emlékére

szeptember – december

12. Szeptember 17., csütörtök, 19 óra                    Collegium Hungaricum

Dr.
TÓTH IMRE: történész, múzeumigazgató,
egyetemi docens:

A
trianoni osztrák–magyar határtérség

Ez a kérdés azért érdekes, mert Ausztria nem tartozott a
győztesekhez, hanem az osztrákok és magyarok együtt harcoltak első- és
másodsorban is az osztrák érdekekért.

Mégis 4300 km2 és 350 ezer fő (ebből kb. 65ezer magyar)
Ausztriához csatolásáról döntöttek Trianonban.

Hozzátartozik a történethez, hogy Ausztria már kilenc
hónappal korábban békét kötött az antant hatalmakkal a saint-germain-i
békeszerződésben, és már ott rögzítették az új osztrák-magyar határokat.

Ezeket a döntéseket – egyedüliként a trianoni határok
közül – a Sopron és környéki népszavazással korrigálták, amelynek eredményeként
a döntően magyarok lakta Sopron és környéke visszakerült Magyarországhoz.

A népszavazás kb. 65ezer lakost (ebből kb. 40-45 ezer
magyart) és 300 km2-t érintett.

Nem meglepő módon a népszavazás eredménye pontosan
lekövette a nemzetiségi arányokat: A magyarok (65%) Magyarországhoz, az egyéb
nemzetiségűek (főként német ajkúak) az Ausztriához tartozást támogatták.

A trianoni döntésről tehát még csak azt sem lehetett elmondani, hogy a német többségű területeket kívánta Ausztriához csatolni, hiszen az elcsatolandó területek között voltak jócskán magyar többségű területek is.

13. Szeptember 25., péntek, 19 óra                       Collegium Hungaricum

A
SOPRONI PETŐFI SZÍNHÁZ bemutatja „A gyertyák csonkig égnek” c. színjátékot (2
felvonás)

A két főszereplő: Szilágyi Tibor és Szélyes Ferenc, velük
tart a játékban Major Zsolt, a rendező: Pataki András.

És
most mindketten szembesülnek az árulással. Most, amikor már elfogytak a
gyertyák. Csonkig égtek.  Márai Sándor világsikerű regénye a késői
leszámolás drámája. Két fiatal katona, két testi-lelki jóbarát negyven évvel
ezelőtt – és két gyanakvó, megkeseredett, lelkiismeret-furdalásokkal teli
öregember most. És a két dátum között az üresség. Nem találkoztak a negyven év
alatt, egyikük a trópusokon katonáskodott, a másik a katonai szolgálat letelte
után  csak ült kastélya könyvtárában, és
a spalettákat bámulta. De most találkoznak, és kezdődhet a leszámolás. Mi
történt akkor, azon a negyven évvel ezelőtti napon? Miféle halálos bűn követel
most tisztázást? És a kérdések, szenvedélyek mögött egy halott: Krisztina,
egyikőjük szeretett felesége. És hasonló szenvedély a két barát részéről akkor
ugyanezen nő iránt. Az egyik csalt, és menekült, a másik maradt, de nem
nyújtott kezet a bajban Krisztinának.

Belépődíj: 15 euró

14. Október 2., péntek                                               Collegium Hungaricum

Széchenyi
emlékest

Dr. Csorba László történész, egyetemi tanár előadása:

„A Széchenyi-kutatás új útjai — eredmények és vitakérdések”

15. Október 3., szombat

Széchenyi
emléktúra,

 Csorba László vezetésével

Bécs (Herrengasse) – Sopron – Nagycenk – Mosonmagyaróvár – Pozsony – Bécs (Döbling)

16. Október 15., csütörtök 19 óra                           Nagykövetség díszterme

DÉVAI
NAGY KAMILLA ÉS MEISTER ÉVI

TÚL
ÖTVEN ERDŐN

A trianoni diktátum után szétszakított magyarság életérzéséről, versekkel és dalokkal DÉVAI NAGY KAMILLA -Bartók és Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész Molter Károly, Wass Albert, Tamási Áron, Reményik Sándor, Tánczos Katalin, Erős Attila megzenésített versei. Ó, én édes jó Istenem–ősi székely himnusz és népdalok. MEISTER ÉVA -A Magyar Művészetért Díjas színművész. Áprily Lajos, Czegő Zoltán, Dsida Jenő, Farkas Árpád, Reményik Sándor, Sajó Sándor, Szőcs Géza versei

17. Október 22., csütörtök 19 óra                         Collegium Hungaricum

A
KEREKASZTAL TAGEGESÜLETEINEK KÖZÖS MEGEMLÉKEZÉSE AZ 1956-OS FORRADALOMRÓL

Sic
Transit Folk Műhely (Esztergom)

Elindultam
szép hazámból

Őszi, történelmi évfordulókhoz köthető népdalok, kicsit
másként. Az október 23-i forradalom ünnepi megemlékezésein játszott népdalfeldolgozásunkhoz
pedig sikerült eredeti, archív felvételeket is beszereznünk, így az elkészült
videó nem csupán hangulatában, hanem képi világában is megjeleníti az egykori
eseményeket.

Hiánypótló összefoglalás, amely az 1956-os magyar
forradalom történetét világpolitikai összefüggésekben mutatja be: az 1956-os
forró ősz előzménye a II. világháború után kialakult európai status quo
kialakulásával indul és megvilágítja a hidegháborús korszak sajátosságait. A
film a magyar forradalom története és bukása mellett szót áttekinti az
események külföldi visszhangját, számba veszi a megtorlás áldozatait és a
menekülteket. Az ismeretterjesztő dokumentumfilm az ismert magyar mozgóképeken
túl jelentős mértékben amerikai, francia, német, angol és orosz archívumokban
újonnan felkutatott egykori archív filmeket használ.

„Az október 23-ra
összeállított tematikus műsorunk egyrészt a magyar népdalokon, az autentikus
magyar néptáncon, illetve a vetített archív felvételek és mozgóképek útján

idézi
meg az október 23-án kirobbant és november 4-én levert forradalmat, melyhez a
népdalok „villanygitárokra hangolt” újraértelmezett feldolgozása adja
meg azt az erőt, ami a forradalomhoz nélkülözhetetlen.

Az
50 perces komplett előadás teljes mértékben és kronológiailag is helyesen adja
vissza a korabeli eseményeket, narrációval, zenével, viseletbe öltözött
néptáncosok útján.”

Keretműsorban fellépnek bécsi magyar diákok!

18.  November 4., szerda                                                          Jánossomorja

Ünnepi
megemlékezés és koszorúzás az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulója alkalmából

Beszédet mond: Dr.
Bóta Zsolt bécsi magyar követ

Közreműködnek: ?

           Helyszín: ’56-os kopjafa Jánossomorja, Tarcsai utca

19. November 7., szombat, 15 óra                             Bad Deutsch-Altenburg

ÖKUMENIKUS
IMAÓRA ÉS KOSZORÚZÁSI ÜNNEPSÉG

A
Mária templomban, és az 56’-os ausztriai magyarok szimbolikus sírjánál

az
imaórát végzik:

Kis
Miklós ev. esperes
(Mosonmagyaróvár)

Karvansky
Mónika ref. lelkész (Bécs)

Molnár
Tamás kat. pap (Felvidék)

Közreműködik bécsi
Liszt Ferenc Énekkar

Beszédet mond: Dr.
Nagy Andor bécsi magyar nagykövet

20.  November 28., szombat, 19 óra          Komensky iskola színházterme

A
SOPRONI PETŐFI SZÍNHÁZ bemutatja

Jelenetek egy házasságból

Sokszor szórakoztató, máskor szívszorító jelenetek
egy férfi és egy nő szerelmének történetéből. Az első jelenet
látszólagos felhőtlen boldogságától jutnak el az egymás ellen
forduláson, a teljes felbomlás folyamatán át a megbékélésig, egy
újfajta szeretet kialakulásáig, ahol a két ember, Marianne és Johan már
nem kiszolgáltatottjai egymásnak, hanem őszinte megértéssel tudnak
közeledni a másik felé. Hol a boldogság és a szabadság egy házasságban, amikor
napi szinten harcolni kell a másikért? Erre is választ keres Gál Tamás és Kiss Szilvia színművész,
akik Ingmar Bergman című művét
mutatják. A rendező Pataki András.

Hozzájárulás: 25 €

21.  December 5.,
szombat

MIKULÁS-EST
– az AMAPEDDEL közös program –

Az ifjúsági műsort szervezi: Mentsik Szilvia, a Kerekasztal elnöke

22. December 13., vasárnap                                Bécs I., Dorotheergasse 16.

ISTENTISZTELET
ÉS KÖZÖS KARÁCSONYI ÜNNEPSÉG A

BÉCSI
MAGYAR REFORMÁTUS GYÜLEKEZETTEL

Kóka
Rozália és az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör