KIRÁNDULÁS SOMOGYORSZÁGBA

clip_image001

KIRÁNDULÁS SOMOGYORSZÁGBA

„Abba a nemes megyébe, melyre én mindenkor idylliumos elmerüléssel emlékezem…” (Csokonai)

Buzsák – Somogyvár – Nikla – Marcali – Segesd – Nagyatád – Kaposvár – Kaposszerdahely – Szenna – Bárudvarnok – Bánya – Csurgó – Szenta – Kaszó (Baláta-tó) –– Szigetvár – Barcs

2011. június 1-5., (5 nap/4éj)

Szakmai vezető: Dr. Katona Attila (Szombathely) egyetemi tanár, történész

Szervezi: Mátyás Ibolya (Szombathely) Gabbiano Travel

Utazás: italbüfével felszerelt autóbusszal

Szállás: 4 éjszaka Nagyatádon, a Hotel Solar***-ban. (www.hotelsolar.eu)

Ellátás: reggeli és vacsora a szállodában, ebéd csomagolva, 1 x zenés vacsora

Somogyország – területét tekintve a legnagyobb dunántúli megye. Fejét (Külső-Somogy) a Balaton hullámai mossák, lába (Belső-Somogy) a Dráva vizébe lóg. Ahogy hársból Harsány, fűzből Füzes, égerből Egres, úgy lett a somból Somogy. A térség „ezernyi völggyel tagolt dombság”. Kialakulásában nagy szerepe volt a területén egykor átfolyt folyóknak, amelyek vastag hordalékot terítettek le itt. Külső–Somogy szinte teljes egészében lösszel fedett, tagolt dombság. A völgyekben patakok csobogása hallatszik, köztük a történelemben ismert Koppányé. A táj tagoltságából adódóan sok erre a meghitt hangulatú kis falu. Különösen a Zselic tájegység területe romantikus vidék. A végtelenbe nyúló zöld dombhátak közötti völgyekben csak elszórva találunk kisebb településeket, még vasút sem vezet erre, amelynek zakatoló kerekei felvernék a betyárjárta erdők csendjét. Belső-Somogy pedig a Dráva és a Nagyberek közt elhelyezkedő enyhén buckás, kötött homokos síkság.

Ki ne hallott volna a török ellen hősiesen küzdő Zrínyi Miklós szigetvári cselekedeteiről, valamint a főleg császárhű magyar főnemesi családok (Esterházy, Batthyány, Pálffy, Draskovics, Festetics, Caprara) jelentős barokk, illetve klasszicizáló kúriáiról?

Bár somogyi tartózkodása során Csokonai Vitéz Mihály még kipellengérezte az itteniek tudatlanságát, de a 19. század elején a középkori városias települések iskolái már korszerű jogi, teológiai és gazdasági tudást is tudtak biztosítani (Csurgó, Kaposvár). Berzsenyi Dániel, a „somogyi Diogenész” niklai birtokán már európai léptekben tudott gondolkodni. A magyar művészettörténet számos, a régióból származó művészét ihlette meg a táj (Zichy Mihály, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Martin Ferenc).

Somogy etnikailag talán a legváltozatosabb, legszínesebb része az országnak. A magyarok mellett élnek itt horvátok, szlovákok, németek, szorbok, s a személy- és helynevek között dél-balkáni népcsoportok is föllelhetők.

Széptájú Somogy! Szívemre nőttél!

S ha lódulok, a lelked visszaránt!

Tölgyeid lombja, mint méhes döng:

Sok emléket hívó kakuk-madár. (Takáts Gyula)

Találkozó és indulás reggel 7.00 órakor Bécs I., Schwarzenbergplatz 16. sz. elől.

Program:

1. nap / szerda: Bécs – Zalaegerszeg – Buzsák – Somogyvár – Nikla – Marcali – Segesd – Nagyatád

7-12 óra között utazás autóbuszon Buzsákra, a somogyi táj legnépszerűbb falujába. A község a buzsáki hímzés (vézás, boszorkányos, rátétes) névadója, de itt a nép (magyarok, sokácok) a népszokásokat is őrzik. Járják a régi táncokat, a libegőst, a kopogóst, a forgóst. A buzsáki népművészet harmadik területe a fafaragás. Megtekintjük a Főtéren kialakított Tájházat, amelyet a Makovecz-iskola tervezett. A falu utcáján munka közben is megcsodálhatjuk a szorgos kezű asszonyokat, akik jellegzetes motívumokkal díszítik a terítőket és párnákat. A barokk templomban, az oltár Szűz Mária szobrát rendszeresen öltöztetik.

Továbbutazunk Somogyvárra, mely hajdanán Somogy történelmi központja volt, Koppány vezér szálláshelye. Itt már a bronzkorban erődített vár állt, de számunkra a honfoglalással kezdődik a hely igazi jelentősége. A környéken a Tar-Szörénd-nemzetség telepedett meg, ennek sarja volt Koppány. Szent István alatt, a pogánylázadás leverése után megyeszékhely lett. Szent István korában épült meg a királyi palota, az ispán székhelye. Szent László pedig francia bencéseket hívott be a híres Saint Gilles-i apátságból. A Szent Egyed tiszteletére, 1091-ben emelt háromhajós bazilika a klasszikus román bazilika-típus. Itt temették el 1095-ben Szent Lászlót. Valószínű, hogy a szentté avatását megelőző időben szállították át az akkor már rangosabb Váradra. Sajnos a somogyvári bencés Apátság a török időben elpusztult, de a feltárás után a templom–kolostor együttes alapjait, a kerengő néhány épen maradt oszlopát, a bazilikát építtető király (Szent László) egész alakos szobrát megtekinthetjük.

A következő megállónk Nikla. A település nevét az 1806-1836-ig itt élt Berzsenyi Dániel, a legnagyobb magyar óda-költő tette ismerté. Kúriája ma Emlékmúzeum, ahol a költő személyes használati tárgyai, levelezése, kéziratai és népi hangszerei is láthatók. A kertben még megtalálhatók a Berzsenyi és Wesselényi által ültetett vadgesztenyefák. Berzsenyi végső nyughelyét a községi temetőben keressük fel, a majd elszavaljuk a költő A magyarokhoz című nagy versét.

„Sok századoknak vérzivatarja közt

Rongált Budának tornyai állanak,

Ámbár ezerszer vak tüzedben

Véreidet, magadat tiportad…”

Továbbutazunk Marcaliba, mely településnek már a 15. században mezővárosi rangja volt. Akkoriban a Marczaliak voltak itt a földesurak. Felkeressük a Bernáth Aurél Galériát, melyet Bernáth Aurél (1895-1982) emlékére hoztak létre. Az Emlékmúzeum – ami a Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész munkáit mutatja be – megtekintése után séta a Széchenyi-kastély (ma kórház) arborétumszerű parkjában.

Majd utunk Segesdre vezet, mely egykor az ún. királynéi vármegye központja volt (a Somogyvár székhelyű ispánságtól délre lévő területeket II. Endre a feleségének ajándékozta). IV. Béla király is többször időzött itt. 1294-ben a településen alapították a megye legrégebbi ferences kolostorát. A török hódoltság után a Széchenyi család birtoka volt, ők építették a romantikus stílusú kastélyt, ami jelenleg szociális otthon. A település nevezetessége a 18. században épült ferences kolostor és templom, amelyben Dorffmeister István freskói láthatók.

Érkezés Nagyatádra, a szálláshelyre az esti órákban. Vacsora, szállás (4 éj).

2. nap / csütörtök Kaposvár – Kaposszerdahely – Szenna – Bárudvarnok – Bánya

Kaposvár város neve arra a kicsiny várra emlékeztet, amely valamikor a Kapos mocsaraival övezve védte a környéket. A város csendes életet élt hosszú ideig: „Dombjainkon száz és száz présház és hársak, akácok között kápolnák voltak. Ilyen lett „…az Árpád-házi királyok hajdani kanászainak fészke…” (Takáts Gyula). A jelenre és jövőre utal Kaposvár újabb kori jelzője: „a lehetőségek városa”. Városnéző sétánkat a Kossuth téren kezdjük, melyet 2003-ban dísztérré alakítottak. Az eklektikus Városháza (1903) lépcsőházában a régi Kaposvárt megörökítő falfestményekben és a megye egykori családjait bemutató színes üvegablakokban gyönyörködhetünk. Az egykori Erzsébet–szálló (1901) színes Zsolnaycserepeivel a városközpont egyik legszebb épülete. A századfordulón élénk irodalmi és zenei élet zajlott, járt itt többek közt Blaha Lujza, Ady Endre és itt játszott zenekarával Barcza József (Szimplíciusz), az európa hírű cigányprímás. A Széchenyitér kezdeténél a barokk Csokonai-fogadó valamikor az Esterházy hercegek uralmának központi épülete volt. Csokonai látogatásával és Dorottya című vígeposzával vált híressé.

Árnyas fák alatt áll a városban született Nagy Imrének, Magyarország mártírhalált halt miniszterelnökének a szobra (a rehabilitálásának évében 1989-ben emléktáblát helyeztek el a szülőházán). Tőle pár métere a megyeháza előtti parkban több kopjafát állítottak a doni hősi halottak emlékére és az 1956-os forradalom áldozatainak tiszteletére. A sétálóutca végén találjuk a szecessziós Dorottyaházat, melynek 300 személyes dísztermében rendezik farsang idején az országos hírűvé vált Dorottya–bált. Az épület előtt a költő Csokonai Vitéz Mihály mellszobra látható. Utunk a Rippl-Rónai-Múzeumhoz vezet, ez az épület volt a Megyeháza 1983-ig. A főutca közepén láthatjuk Tischler Ferenc Rippl–Rónai József c. alkotását. Róma-hegyi villájából a művész rendszerint csacsifogaton jött a városba, és a szobor is így ábrázolja. A Berzsenyi–parkban megtekintjük Berzsenyi szobrát, valamint Gera Katalin alkotását, a Szabadság angyalát. A 44-es gyalogezred emlékoszlopa a történelmi múltat idézi.

A városnéző séta egyik pihenőjét itt a parkban, a Zsolnay ivókútnál tartjuk. A római hegyen álló Rippl-Rónai-villa, a Keleti temető (a festőművész síremléke) és az Arany Oroszlán Patika megtekintése után a várdombra felkapaszkodva láthatjuk a szentjakabi Bencés Apátsági Romkertet. A Városligetben az Olimpikonok emlékoszlopa, az Életfa, az aradi vértanúk kövei és az úszó szökőkút látványa fogad bennünket.

Kaposvárt elhagyva Kaposszerdahelyre érkezünk, itt fafaragással ismerkedünk.

A következő település Szenna, melyről nem véletlenül szól a nóta: „A szennai lipisen-laposon”, mert a falu környéke gyönyörű dombvidék. Legfőbb nevezetessége az élő falu közepén felépített skanzen, hazánk első Európa Nostra–díjas Falumúzeuma (1980), ahol a belső-somogyi és a zselici faházas, talpas lakóházak találhatók. A Falumúzeum a református templom köré épült, amely festett kazettás mennyezetével, festett karzataival a környéken egyedülálló. A Zselic legnyugatibb részén elhelyezkedő Bárudvarnokon keresztül érkezünk a bányai falurészre. Fent a dombtetőről gyönyörű látványban lesz részünk. A Gólyavölgyi-patak mentén megállásra késztető tavacskát és a Zselic tájvédelmi körzet erdeit láthatjuk. Itt található Pali betyár sírja és Mátyás király kútja.

3. nap / péntek Nagyatád – Csurgó – Szent Mihály-hegy – Baláta-tó (Szenta, Kaszó)

Nagyatád a Dél-Dunántúl ritka síkvidéki városainak egyike. A város központjába vadgesztenyesor vezet, központi parkjában pedig vörös tölgyek, nyírek, kínai császárfák és narancseperfák pompáznak. Először az 1740-ben épült ferences kolostort és templomot tekintjük meg, majd a nemzetközi Faszobrász- és szoborparkban az 1975 óta Nagyatádon alkotó művészek 64 darab monumentális alkotását.

A program után Csurgóra utazunk. A Zalaapáti-hát déli részén települt város a kulturális életben betöltött szerepe miatt vált jelentőssé. A haladó szellemű Festetics György gróf 1792-ben alapította (1799 tavaszára készült el) azt a református gimnáziumot, amelynek szellemi kisugárzása még napjainkban is érezhető. A sok neves itt járt tudós, politikus (Deák Ferenc), költő és író (Virág Benedek) közül a legmaradandóbb emléket Csokonai Vitéz Mihály hagyta hátra, aki itt tanított. Csokonai 1799. május 27-én foglalta el a tanári állást, és 1800. február végéig tartózkodott Csurgón. A hatosztályos grammatikai iskolában jóformán minden tantárgy tanítása az ő gondja volt. Diákjaival megszervezi a színjátszást, drámai műveinek előadását. Az egykori csurgói református felekezeti gimnázium épülete ma a Városi Múzeum kiállításainak ad otthont. A város történelméről, a különféle kismesterségekről láthatunk itt állandó kiállítást, valamint Raksányi Lajos (1995-1986) festményeit tekinthetjük meg. Az új iskola épülete (1896) körül alakították ki 1936-ban a Kegyeleti parkot, ahol a városhoz kötődő nevezetes egyéniségek tiszteletére emlékműveket állítottak (pl.: Csokonai emlékpad és szobor). Érdekes színfoltja a parknak az úgynevezett Festetics-kapu, mely az 1940-es tanévtől kezdődően a csurgói diákélet jelképe lett. Az első tanév elején a diákká fogadást, majd a ballagást is itt tartják.

Délután Őrtilos felé vesszük utunkat. Itt végződik a meredek dombokkal jellegzetes Zalaapáti-hát, amely a Zalai dombvidék legdélibb nyúlványa. A Dráva fölé magasodó Szent Mihály-hegyről szép kilátás nyílik a két bővizű és erős sodrású folyó, a Dráva és a Mura összefolyására. A Szent Mihály-hegyen épült barokk műemléktemplom (1740) a környék nevezetes búcsújáróhelye. A templomtól délre áll a 1848-49-es szabadságharc emlékműve és a „Festung”. A hagyomány szerint a török időben fontos védelmi magaslat volt a hegynek ez a része. 1848-ban Perczel Mór innen lövette a Légrádba szorult illír csapatokat.

Ezen nevezetességek megtekintése után a Baláta-tó (homokbuckák közötti lefolyástalan mélyedés, érintetlen lápvidék) felfedezése következik. A tavat a Szenta-i vasútállomásról induló Karácsony nevű kisvasúttal közelítjük meg. A gőzös lassú, de látnivalókban bővelkedő utazást ígér (erdők, gímszarvasok, fekete gólya). A vacsorát Kaszópusztán egy jellegzetes somogyi fogadóban, az Öreg tölgyben (vad és kemencés ételek) cigányzene mellett fogyasztjuk el.

4. nap /szombat: Szigetvár – Barcs

A nagy történelmi múltra visszatekintő kisvárost, Szigetvárt a Zselicben eredő Almás-patak mocsaras vidékéről kiemelkedő lösz dombra építették. A hely jelentőségét jelzi, hogy Zrínyi Miklós horvát bán éppen itt próbálta megállítani a Szulejmán szultán személyes vezetésével felvonuló ellenséges hadakat 1566-ban. A várat a győztes törökök építették fel ma is látható formájában az Ali pasa dzsámijával (ma ferences rendi templom) együtt. A várlátogatás után megkoszorúzzuk a Polgármesteri Hivatal előtti hatalmas Oroszlán szobor Magyarországon a legrégibb Zrínyi emlékmű (1878), talapzatán Vörösmarty Mihály soraival: „… Ott hős Zrínyi körül bátor daliák nyugosznak…”.

A délutánt Barcson töltjük egy drávai sétahajózással.

5. nap / vasárnap Reggeli után utazás vissza Bécsbe.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

Részvételi díj 1 főre 

1 ágyas felár

380,- euró 

40,- euró

Jelentkezni lehet Smuk Andrásnál a 77 44 219-es telefon-, illetve faxszámon, vagy az a.smuk@gmx.at e-mail-címen..

UTAZÁS BIHARORSZÁGBA (2010. szept. 22-26.)

clip_image001

„EUROPA”- CLUB

www.europaclub.at

UTAZÁS BIHARORSZÁGBA

ÉS AZ ERDÉLYI ÉRCHEGYSÉGBE

Nagyvárad – Nagyszalonta – Kisjenő – Máriaradna – Lippa – Magyarremete – Belényes (Medvebarlang) – Topánfalva – Verespatak (aranybányászat / bányamúzeum)

2010. szeptember 22-26. (szerda – vasárnap)

Vezeti: Tófalvi Zoltán történész (Marosvásárhely)

Utazás: légkondicionált, új autóbusszal (WC-vel, italbüfével felszerelt)

Szállás: 4 éjszaka a nagyváradi Góbé Csárdában*** (www.gobe.ro)

Ellátás: Reggeli és vacsora a szállodában (ebéd csomagolva)

Biharország soha sem tartozott a történelmi Erdélyhez! Csak 1920 óta használják a Partiumra, a Bánságra, a történelmi Máramarosra is az Erdély-gyűjtőfogalmat.

Az egykori Bihar vármegye és a mai Bihar megye központja Nagyvárad, a magyar történelmi múlt, a szellemi, irodalmi és művészeti élet egyik legfontosabb székhelye – a „Pece parti Párizs” -, Ady Endre és a Holnaposok városa, a magyar szecesszió legszebb emlékeivel büszkélkedő település. Ezt a szellemi pezsgést igyekszünk „tetten érni” a szeptemberi kiránduláson, nem csak úgy, hogy meglátogatjuk Ady Endre kedvenc kávéházát, a híres „Müllerei”-t, a mai Ady Múzeumot, hanem utunk során találkozni fogunk váradi értelmiségiekkel is.

Majd Nagyszalontán Arany János nyomába szegődünk: jeles irodalomtörténészek, tanárok, valamint diákok közreműködésével irodalmi rendezvényen, megemlékezésen veszünk részt. A nagyszalontai Dánielisz Endre, Arany János életművének legjobb ismerője, kalauzol bennünket.

Az Erdélyi Érchegység páratlan természeti ritkaságainak (Medvebarlang, a metaforaként is értékelhető Aranyos völgye, Brád, Topánfalva, Abrudbánya, Verespatak) megtekintése pedig azért indokolt, mert minden valószínűség szerint a mi csoportunk lesz talán az utolsó, amely a maga pompájában, sokszínűségében láthatja azt a világot, ahol már a rómaiak idejében aranyat bányásztak. Ha az Európai Unió által is megtiltott, elítélt ciántechnológiás kitermelést tovább folytatják, akkor minden esély megvan arra, hogy az egykori történelmi Magyarország, a Jókai Mór által „megénekelt” „szegény gazdagok”, a „Iuon Tare” világa holdbéli tájjá változzon. Nem beszélve az ökológiai bombáról, amely ott ketyeg a zagytározóban, s amely 2000-ben a Tisza élővilágának kipusztulását eredményezte.

1. nap / szeptember 22. Bécs – Budapest – Nagyvárad

Találkozó és indulás reggel 7.00 órakor Bécs I., Schwarzenbergplatz 16. sz. elől.

7-16 óra között utazás autóbuszon Nagyváradra. A csoportot az ártándi-borsi határátkelőnél Tófalvi Zoltán várja. Együtt megyünk a Góbé-csárdába, ahol oroszhegyi szilvapálinkával és kiadós estebéddel várnak bennünket.

Rövid tisztálkodás, „az út porának lemosása” után estebéd. Ezt követően autóbusszal indulunk Nagyvárad főterére, klasszikus városnézésre. Látni fogjuk a nagyon szép Körös-parti, kivilágított szecessziós épületeket, az óratornyos Városházát, a Színházat, a kéttornyú székesegyházat (1752-1780), a püspöki palotát (1761-1777), Szent László király ércszobrát (1892), a Kanonok sort, az egyedülálló Sétáló utca látványosságait, stb.

2. nap / szeptember 23. Nagyvárad – Nagyszalonta – Kisjenő – Máriaradna –Lippa

8.30-kor indulás Nagyszalontára, amely kb. 38 kilométerre fekszik Nagyváradtól délnyugatra. Nagyszalonta a hajdúk városa. 1332-ben Zalantha néven említik a pápai tizedjegyzékben. A 16. századig a Toldi-család tulajdona volt. 1241-ben a tatárok, 1598-ban a Váradról visszavonuló törökök pusztították el. 1606-ban a Bocskai István erdélyi fejedelem által letelepített 300 hajdú megalapította Szalonta városát. Vára 1636-ban épült, I. Rákóczi György 1636. október 6-án itt verte meg a törököket.

A hajdúk 1000 tallérért vásárolták meg a területet Toldi Györgytől. A vár őrtornya volt az ún. Csonka-torony. 1685-től 43 éven át teljesen lakatlan volt. A 18. sz. elején 200 magyar nemesi család lakott itt.

1910-ben 15.943 lakosából 15.206 (95,38 %) magyar volt. 2002-ben 18.074 lakosából 10.335 magyar (57.18 %), 7.267 román.

1320-ban itt született Toldi Miklós bihari földbirtokos, 1815-ben Lovassy László jogász, az országgyűlési ifjak egyik vezetője, 1823-ban Arany János költő, 1844-ben Arany László, 1891-ben Zilahy Lajos író, 1897-ben Sinka István költő, 1905-ben Kulin György csillagász, Kiss István Kossuth-díjas szobrász, Arany János szalontai bronzszobrának alkotója (1991).

Mindvégig Dánielisz Endre irodalomtörténész, tanár, a kiváló Arany János- és Sinka István-kutató kalauzol. Ő nyújt ízelítőt abból, amit Nagyszalontáról, Arany Jánosról, Sinka Istvánról tudnunk kell.

Az Arany-múzeumot 1899. augusztus 20-án nyitották meg. Itt látható Barabás Miklós Arany Jánosról készített festménye, Arany János dolgozó szobája, levelezése. Sétánk után a szalontai gimnáziumban találkozunk a város magyar polgármesterével és diákokkal, akik rövid irodalmi műsorral kedveskednek a bécsi vendégeknek. Alkalmunk lesz találkozni tanárokkal, értelmiségiekkel is.

Délután folytatjuk utunkat Kisjenő, Zimándújfalu, Zimándköz, Fakert és Arad érintésével Máriaradnára. Amikor a törökök 1552-ben elfoglalták Lippát, az ottani Ferenc-rendi szerzetesek Radnára menekültek és egy kis fakápolnát építettek. A mai templom 1756 és 1760 között épült, a kolostorral egy időben. A kéttornyú templom barokk alkotás, régi híres búcsújáróhely. A templom egyik kincse egy 17. századi kép, amely Romandini de Bassano műhelyéből került ki. Amikor 1951. augusztus 20-án a romániai egyházi rendeket felszámolták, a Ferenc-rendi szerzeteseket kényszerlakhelyre ide zsúfolták össze. Máriaradnáról a Maros hídján át Lippára jutunk. Egykor Erdély kulcsvára volt. Róbert Károly idejében a királyi udvar többször tartózkodott itt. Róbert Károly 1325-ben alapította meg a Ferenc-rendi kolostort. A pápai tizedjegyzék szerint Arad megye legnagyobb városa. 1552-ben elfoglalták a törökök. Várát a karlócai békeszerződés értelmében lerombolták.

A rövid városi túra során megtekintjük az egykori török bazár árkádos épületét.

Lippáról ugyanazon az úton, ahol jöttünk, visszatérünk Nagyváradra.

3. nap / szeptember 24. Nagyvárad – Magyarremete – Belényes – Medvebarlang

8.30-kor indulás a Medvebarlang felé. Félix-fürdőt elhagyva délkeleti irányba haladunk, és Belényesnél érjük el a Fekete-Körös völgyét. Keleten már a Bihar-hegység vonulata látható. Belényes egykor a
váradi püspök birtoka volt, 1270-ben nyert bányászati jogot. A település a 15. században a váradi püspöktől városi címet kapott. 1777-ben Mária Terézia a görög katolikus püspökségnek adományozta. A város római katolikus, református és görög katolikus templomai 1725-1815 között épültek. Ma a város 10.000 lakosának csak egytizede, azaz 1000 magyar ajkú. A várostól 4 km-re Nyugatra, Várasfenes határában, Bélavár romjai láthatók.

Belényestől északi irányban Gyolányon át jutunk el a 7 km-re lévő Magyarremetére. Ortodox templomát cirill betűs, bizánci stílusú freskótöredékek díszítik, román kori református templomának szentélyében 14. századi, Szent László életét ábrázoló faképrészleteket találtak. Ez utóbbiakat a helybéli református lelkész segítségével tekintjük meg.

Ezután visszatérünk Belényesre, ahonnan 11 km után balra térünk, majd újabb 18 km után Kiskoh (Chişcău) határába érkezünk, ahol kirándulásunk egyik fontos látnivalója, a cseppkövekben gazdag Medvebarlang található.

A Medvebarlangot 1975. szeptember 17-én véletlenül fedezték fel a közeli márványkitermelés egyik robbantása során. A barlangot 1980. július 14-én nyitották meg a nagyközönség számára. Hossza mindössze 1,5 km. A kb. 45 percig tartó látogatás a Medvék folyosóján kezdődik, ahol több barlangi medve – Ursus Spelaeus – csontváza látható. Ez a medvefaj 10.000 évvel ezelőtt jelent meg. Az itt talált medvecsontok miatt nevezték el Medvebarlangnak.

4. nap / szeptember 25. Nagyvárad – Topánfalva – Verespatak – Abrudbánya

7.30-kor indulunk a nap célállomása, Verespatak (Gura Rosie) felé. Első megálló: Topánfalva (Câmpeni), az 550 méter magasságban fekvő város az Aranyosvölgy móc lakosságának központja. 1565-től nyilvántartott település. 1784-ben innen indult a dél-erdélyi magyarság számára oly sok pusztulást és gyilkosságot hozó Horea, Cloşca, Crişan-féle lázadás. 1848-ban Avram Iancu itt hirdette ki külön köztársaságát.

Topánfalvától délfelé kanyarodva Verespatakra utazunk. Az először 1592-ben említett település valóságos bányászati és ipartörténeti múzeum. A település központjában vár bennünket Pálfi Árpád unitárius lelkész, a környék legjobb ismerője, aki 34 éve szolgál Verespatakon. Velünk jön a bánya jelenlegi igazgatója is. A Várhegy oldalában megtekintjük a római kori aranybányákat, a bányaművelés akkori eszközeit. Római neve: Alburnus Maior. A rómaiak labirintusszerű bányafolyosó-rendszere ma is teljesen ép.

A bányamúzeum megtekintése után visszatérünk a településre, hogy megismerjük történelmének drámai szakaszait és egykori virágkorát. A bányászatban a legnagyobb fellendülés a 18. században történt, ekkor Mária Terézia telepített ide szász bányászokat és magyarokat. Ekkor alakult ki a mai település magja, sorban megépültek az unitárius, református és katolikus templomok, valamint középületek és polgárházak. Az EUROGOLD nevű kanadai-román vegyes vállalat újjá akarja éleszteni a ciános technológiát. Hatalmas zagytározót akar építeni, melyhez a teljes régi település, házak, templomok, temetők és a római bányák „eltüntetése” szerepel terveikben. Elkezdték a házak felvásárlását, már közel a fél falut megvették, s a legrégebbi patinás 18.-19.. századi épületeket elkezdték bontani. A régi főtér környéke kísértet-városra hasonlít. De a magyar templomok még állnak és működnek. A Trianon előtt még 50% körüli 2000 fős magyarság mára mintegy 150 főre fogyatkozott.

Verespatak központjában megtekintjük a fatornyos ortodox templomot is, amelyben a barokk és a népi építészet szervesen ötvöződik.

Verespatakról Abrudbányára (németül: Grossschlaten) autóbuszozunk. Az arany- és ezüstbányászat itt is a római korba nyúlik vissza (Abrutus). 1201-ben oklevelek említik a német bányászok által alapított települést. 1427-ben szabad királyi város. Bethlen Gábor felvidéki szlovákokat telepített ide. 1667-ben Belényes környéki magyarokkal gyarapodott a népessége. 1784 novemberében és 1849 májusában a mócok kétszer pusztították el, a magyar lakosságnak csak nagyon kis töredéke maradt életben. Nicolae Balcescu Abdrudbányán próbált egyeztetni a magyar és román forradalmárok között. 1910-ben Bartók Béla román népdalokat gyűjtött a térségben. Ma 6000 lakosú kisváros. 1270-ben épült római katolikus, előbb gótikus, majd barokk stílusban átépített templomának tornyában, falaiban római kori kövek találhatók. A környékbeli falvakban 200-300 éves faházakat látunk.

5. nap /szeptember 26. Nagyvárad – bihari földvár – Bécs

Reggeli után indulás hazafelé. Útközben már csak egy hivatalos megállónk lesz: a bihari földvár. A hatalmas méretű földvár az egész magyar nyelvterület legimpozánsabb ilyen jellegű emléke. A folyó teraszán emelt földhányást Leányvárnak is nevezték. Az egyik változat szerint a törökök elől ide menekítették a lányokat, a másik szerint a törökök itt tartották fogságban az elfogott nőket. Maga a földvár a Leányvártól nyugatra fekszik, téglalap alakú, 115X150 méteres nagyságú, területe 4,7 ha, 15-20 méter széles sánc és 5-7 méter magas földhányás övezi.

Egyes történészek szerint bolgár szlávok építették a 9. században. Háborús időkben 2000-3000 embernek biztosított menedéket. A hagyományok szerint Ménmarót székhelye volt. A magyar államalapítás után ispánsági székhely, tehát Bihar vármegye központja volt. 1061-től ugyanakkor a váradi püspökség központja is. A bihari földvár volt az Imre herceg számára létrehozott hercegség székhelye is. A besenyők és a kunok 11. századi dúlásai bebizonyították, hogy a földvárak nem nyújtanak biztos védelmet. A 12. században a tetejére várat is emeltek, de katonai szerephez csak 1514-ben és 1704-ben jutott. 1709-ben a várat végleg magára hagyták. 1896-ban a magyarok bejövetelének 1000 éves évfordulójára egy turulmadaras emlékművet emeltek.

Részvételi díj 1 főre

1 ágyas felár

370,- euró

40,- euró

Jelentkezni lehet Smuk Andrásnál a 77 44 219-es telefon-, illetve faxszámon vagy az a.smuk@gmx.at e-mail-címen.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

Bécs, 2010-06-03

VERONA-MILÁNÓ-TORINÓ (2010. máj. 12-16.)

clip_image001

„EUROPA”_CLUB

www.europaclub.at

ITÁLIAI MAGYAR EMLÉKEK

Verona – Milánó – Torinó

2010. május 12-16. (szerda – vasárnap)

Vezeti. Dr. Csorba László (Budapest) történész

Utazás: légkondicionált, új autóbusszal (WC-vel, videóval, italbüfével felszerelt)

Szállás: 1 +1 éjszaka: Hotel Antares**** Villa di Franca di Veronában (Veronától kb 10 km).

2 éjszaka Hotel Giglio*** Settimo Torinesében (Torinó központjától 10 km-re).

Ellátás: Reggeli és vacsora a szállodában (ebéd egyénileg)

Mottó: 115 éve halt meg Kossuth Lajos

Nem kétséges, hogy Itália földje és népe kiemelkedő szerepet játszott a történelemben, hiszen Róma az ókor legyőzhetetlen nagyhatalma volt, később a keresztény világ központja lett. Nem csoda tehát, hogy Magyarország, a középkori Európa talán legegységesebb nagyhatalma, valamint Itália ezernyi szállal kötődött egymáshoz. Az évezredes itáliai magyar jelenlétnek számtalan jelenetős helyszíne és tárgyi emléke volt, amelyből rengeteg ma is megtekinthető a legjelentősebb műemlékektől a legeldugottabb falvakig Itália-szerte: magyar szentek freskói, magyar és Magyarországhoz kötődő személyiségek ábrázolásai, Magyarországra utaló feliratok, emléktáblák sokasága.

A magyar történelem és kultúra iránt fogékony bécsi magyarok, akik közül remélhetőleg minél többen vállalkoznak velünk a helyszínek felkeresésére, hogy egy csodálatos mediterrán ország pompás műemlékei közt felfedezzék a magyarság megannyi kincsét, amelyre teljes joggal lehet büszke a nemzet.

A magyar történelem törököktől és a Habsburgoktól terhes évszázadai után a Kossuth-emigráció tevékenysége következtében a XIX. században újra reneszánszát éli a magyar – olasz kapcsolatrendszer: számos magyar dicsőségesen és eredményesen harcol Garibaldi táborában az olasz egységért, vagy a Monarchia hadseregében a franciák ellen.

1. nap / május 12. Bécs – Villach – Udine – Velence –Verona

Találkozó és indulás reggel 7,00 órakor Bécs I., Schwarzenbergplatz 16. sz. elől.

7-14 óra között utazás autóbuszon Veronába klasszikus városnézésre. Programon: Aréna, Városháza, Júlia szülőháza, Piazza Erbe, Piazza dei Signori, Dóm, Forte Procolo, a San Zeno Bazilika (eseleg másnap).

Verona Velence mellett Észak-Olaszország legvonzóbb városa. Aki egyszer ide betette lábát, az „elveszett”. Egyik napról a másikra hosszabbítja meg tartózkodását a vendég, és jó néhány nap után is fájó szívvel hagyja el a Rómeó és Júlia hangulatát ébresztő várost. Verona régi városrészének történelmi – tipikusan középkori – arculata van. A körös-körül fonódó, lőréses vöröstégla várfalak, a X-XII. századbeli bástyák, cakkos pártájú szögletes tornyok, még felidézik a Montecchik és Capulettik dulakodásának zaját. A S. Zeno, Európa egyik legnemesebb román temploma. Az itáliai nap hevétől aranybarnára, rozsdásvörösre égett, patinás házak, az utcák, terek sajátos, festői hatása, sok hangulatos sarka… A sebes sodrású Adige kanyarján túli hegyek viruló kertjei, sötét ciprusai… A régi városközpont, a Piazza Erbe ponyvái, freskós házai, nyüzsgő délszaki élete: – s egy sötét sikátorral hozzáfűzve, a kis Piazza dei Signori csöndes, előkelő szépsége. És mindenekelőtt az Aréna, a legépebben maradt római amfiteátrum, mely nemcsak antik műemlék, hanem a város életének központja, ma is lüktető szíve.

Majd utunk a Forte Procolo katonai temetőjébe vezet, ahová a közeli custozzai csatatérről (1866), továbbá az I. világháború idején hoztak ide magyar halottakat. Ráday Mihály kezdeményezésére magyar, olasz és német nyelvű márványtáblát helyeztek el 2002-ben az itt nyugvó magyarok emlékére.

A magyar címerrel díszített tábla szövege a következő:

„Nem hallom többé őseim nyelvét

És már nem szorítom meg újra bajtársaim kezét.

Anyám már nem mosolyog rám

És nem harcolok többé érted, hazám.

(Mednyánszky Cézár)

ŐRIZZE E KŐ A HAZÁJUKTÓL TÁVOL NYUGVÓ MAGYAR KATONÁK EMLÉKÉT

Vacsora és szállás a Villa Franca di Verona **** (Veronától 10 km-re) szállodában.

2. nap / május 13. Verona – Milánó – Torinó

10 óra körül érkezünk Milánóba. Városnézésünk során megtekintjük a Dómot, a Scala múzeumot (csak a múzeumból lehet megnézni a színháztermet), és a Santa Maria delle Grazie kolostorépületét, a Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című freskójával.

Az egész városra rányomja bélyegét az építőművészet egyik legnagyobb arányú alkotása, a Dóm. Hatalmas márványhegysége, száz tornyának az égbe fúródó fehér stalagmit-tűjével tűnik fel. Ez a kép élt nagyapáink és dédapáink katonaemlékeiben is; nem egy közülük az ottani osztrák garnizonokban ette a komiszkenyeret: „Nagyabonyban csak két torony látszik, de Mailandban harminckettő látszik…”

A Dóm nagyságra nézve a Föld harmadik legnagyobb temploma, a római Szt. Péter-templom és a sevillai katedrális után. Hatszáz évig építgették. Rajta hagyta nyomait a reneszánsz és barokk is. Egységesebb és tiszta gótikus képet nyújtanak a dóm oldalfalai, 6-7 emelet magasba nyúló mérműves ablakai és a szentély ezeknél is nagyobb méretű, bonyolult mintázatú ablakóriásai, amelyek közül a legnagyobbat a magyar származású Giovanni Hajnal (Hajnal János 1948 óta élt Olaszországban és számos templomot díszített üvegablakaival és mozaikival) készítette.

A Scala 150 éve vezető színháza az operaművészetnek. A Rossini, Verdi, Puccini és kortársaik idején újból felviruló operairodalom anyaintézete, a legjobb hangok gyűjtőhelye, olyan zene- és énekkarral, amelynek stílusa egy Franco Faccio, egy Toscanini pálcája alatt alakult.

A Scalával szemben álló pompás késő reneszánsz palota, a Palazzo Marino, ma városháza. Majd átvágunk a híres Galérián. A 148 m hosszú, négyemeletnyi magasságú, üveggel fedett csarnokban elegáns üzletek és vendéglők vannak. E csarnok és a 88 m-es keresztszárnya a város fő találkozóhelye. A 19 század végén épült, mégis műemlékké avatja az itt zajló művészi élet számos emléke. Főkapuja a Dóm térre nyílik.

Rövid séta után érkezünk Milánó egyik legjelentősebb műemlékéhez, a Santa Maria delle Grazie templomához és kolostorához. A templom falai még a téglagótika jellegzetesen egyszerű formáit viselik, de felettük a reneszánsz kupolát Bramante emelte 1492-ben. Tövében szerényen húzódik meg a templomhoz épült domonkos-rendi kolostor karcsú loggiás, repkénydíszes udvara. A szerzetesek hajdani étkezőtermébe megilletődve lépünk: ennek a zárófalára festette Leonardo da Vinci leghíresebb és legérettebb képét: Az utolsó vacsorát.

Innen a Cimintero Maggiore
-ba (Nagytemetőbe) utazunk, ahol megkoszorúzzuk Frigyesy Gusztáv sírját. Az ifjú Frigyesy Gusztávot az 1848-49-es szabadságharcban való részvétele után besorozták az osztrák hadseregbe, és ezredével Itáliába vitték. 1859-ben dezertált, a Garibaldi vezette alpesi vadászok önkéntese lett, s részt vett a Szicília és a Nápolyi Királyság felszabadítására irányuló hadjáratokban. A volturnói csatában tanúsított hősies magatartásáért kitüntették és az olasz hadsereg hadnagya lett. 1863-ban Garibaldi a román fejedelemségbe küldte, hogy egy lengyel – magyar légiót szervezzen, de a terv kudarcba fulladt. Elmezavar tüneteivel Milánóban egy szanatóriumba került, ahol 1877-ben halt meg.

Innen tovább utazunk Torinóba, ahová az esti órákban érkezünk meg.

Vacsora, szállás Torinóban. (Hotel Giglio)

3. nap / május 14. Torinó

Az egész napot Torinóban töltjük, Piemont tartomány székhelyén, mely 1946-ig a Savoyai-dinasztia központja volt. Legjelentősebb vallási-kulturális emléke az ún. torinói lepel, amelybe a hagyomány szerint a keresztről levett Krisztus testét tekerték. (Utoljára 2000-ben állították ki, idén pedig május 10-23. között látható a bazilikában.)

Magyar vonatkozása a városnak: Kossuth Lajos itt élte életének utolsó éveit. Kossuth 1874 és1882 között a Torinó melletti Collegoal Baracconéban, egy szép villában élt, amelyet sajnos az 1960-as években lebontottak. Helyén lakópark épült, de a bevezető utca Kossuth nevét őrzi. Kossuth 1882-től 1894. március 20-án bekövetkezett haláláig Torinóban a Via dei Mille 22. szám alatt lakott, ezt a ház falán ma emléktábla jelzi. Az épület előtti parkban (Aiuola Balbo) állították fel mellszobrát, Damkó József alkotását. 1927-ben a magyar – olasz barátságot ápoló Corvin Mátyás Társaság egy festett üvegablakot ajándékozott a torinói Risorgimento Múzeumnak, melyet Nagy Sándor tervei alapján Róth Miksa készített. Témája: az öreg Kossuth fogadja a Magyarországról érkező látogatókat. Látható rajta a két ország, valamint Torinó és Budapest címere is. Az üvegablak jelenlegi holléte sajnos ismeretlen.

A Via Román haladva érünk be a hercegi székhelyre, a Piazza Castello négyszögletű terére, amelynek közepén a Palazzo Madama, a város legnevezetesebb épülete áll. Eredetileg négyszögű középkori vár volt, sarkain lőréses tornyokkal. Ma múzeum. A Piazza Castello túlsó oldalán, hosszasan húzódik a torinói hercegek, majd szárd királyok, s végül az egyesült Olaszország trónjára emelt dinasztia családi fészke, a Savoyai-palota. A kívülről egyszerű kaszárnyaszerű épületben barokk és rokokó pompával zsúfolt termek hosszú sora tekinthető meg. Itt látható a család harcias hagyományainak öröksége, Európa egyik legnagyobb fegyvergyűjteménye – többek között Savoyai Jenő fegyverzete is. (Nem tudjuk megnézni!) Viszont megpróbálunk bejutni a Palazzo Carignanoba (Risorgimentó Múzeumba), ahol a magyar szabadságharc és az olaszországi magyar emigráció emlékeit, köztük számos Kossuth-relikviát, őriznek.

A palota északnyugati szárnya mellett áll a Dóm (S. Giovanni), szerény és szürke homlokzatú épületére Guarini szeszélyes, különös alakú, a hindu-maláj templomokra emlékeztető kőkupolát emelt. Kápolnájában őrzik a torinói leplet (Santissima Sudariót), amelyet természetesen megtekintünk.

A Dóm és a lepel megnézése után a Casa in via dei Mille 22. szám alatti ház külső falán megtekintjük Kossuth Lajos emléktábláját, a következő felirattal:

KOSSUTH LAJOS

MAGYARORSZÁG VOLT KORMÁNYZÓJA

A SZABADSÁG SZÁMKIVETETTJE

EBBEN A HÁZBAN

LAKOTT HOSSZÚ IDEIG
ÉS HALT MEG 1894. MÁRCIUS 20-ÁN

Innen átsétálunk az épület előtti parkba (Balbo kert), ahol talapzatra helyezve Kossuth márvány mellszobra áll. A szobor előtt egy márványtáblát helyeztek el.

Utunkat folytatva a Chiesa Evangelica Valdese templomba megyünk, ahol 1894. március 20-án Kossuth Lajos gyászszertartását tartották. A koporsót 300.000 fős tömeg kísérte a vasútállomásig, hogy a magyar forradalmár holtteste 45 évi száműzetés után visszatérjen hazájába. (A templomban megtekintjük az anyakönyvet)

Majd a Cimitero Monumentale-ban (Műemlék-temető) eltemetett Ihász Dániel ezredes sírjára visszünk virágot. Ihász Kossuth egyik leghívebb követője volt a torinói száműzetésben. Törökországban, Vidinben lett a kormányzó szárnysegéde, majd Torinóig követte. 1859-ben egyike volt a magyar légió szervezőinek, és 1861-ben részt vett a légió nápolyi hadjáratában.

Utolsó állomásunk Collego al Baraccoené lesz, ahol szintén egy Kossuth- szobor áll.

Vacsora, szállás Torinóban. (Hotel Giglio)

4. nap / május 15. Torinó – Sirmione – Verona

Déelőtt Torinó egyik legkedveltebb és legszebb kirándulóhelyét, a csaknem 700 m magasan fekvő, monumentális Superga-bazilikát keressük fel. A templom kriptájában nyugszanak a Savoyai család tagjai. A teraszról varázslatos panorámában gyönyörködhetünk. Majd körbesétáljuk a hegytetőt, és virágot helyezünk el Egri-Erbstein Ernő táblájánál, aki az FC Torino labdarugó csapat technikai vezetőjeként 1949. május 4-én repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett.

Ezután a Pó partján lévő Parco del Valentinóban teszünk egy sétát, ahol Kossuth az utolsó beszédét tartotta. Itt található az 1884-es világkiállításra készült és az 1960-as években épült kiállítási csarnok.

A kora délutáni órákban elhagyjuk Torinót. Útközben, rövid meálló Sirmione (Garda-tó) mellett, a San Martino della Battaglia emlékhelynél – a csontkápolnában a solferinói csata magyar áldozatainak emléktáblája látható.

Vacsora, szállás Verona környékén. (Hotel Antares)

5. nap /május 16. Verona – Vicenza – Treviso – Villach – Bécs

Reggeli után indulás hazafelé a Dolomitok elragadóan változatos alakulatai, illetve sziklaorgonái mentén.

Érkezés Bécsbe az esti órákban.

Részvételi díj 1 főre

1 ágyas felár

500,- euró

120,- euró

Jelentkezni lehet Smuk Andrásnál a 77 44 219-es telefon-, illetve faxszámon, vagy a.smuk@gmx.at e-mail-címen.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

Bécs, 2009-12-21

AUSZTRIAI KÖRUTAZÁS (2009. szept. 26-29.)

MAGYAR EMLÉKEK ÉS LÁTNIVALÓK FELSŐ-AUSZTRIÁBAN, SALZBURGBAN ÉS TIROLBAN   Salzburg, Mattsee, Bad Ischl, Hallstatt, Rattenberg, Innsbruck, Kufstein   A 4 napos kultúrtörténeti kirándulás szakmai vezetője Mátyás Ibolya   A programot a szombathelyi Gabbiano utazási iroda segítségével állítottuk össze   Időpont: 2009. szeptember 26-29. (szombat – kedd) Utazás: légkondicionált, új autóbusszal (WC-vel, videóval, italbüfével felszerelt) Szállás: … „AUSZTRIAI KÖRUTAZÁS (2009. szept. 26-29.)” bővebben

MAGYAR EMLÉKEK ÉS LÁTNIVALÓK

FELSŐ-AUSZTRIÁBAN, SALZBURGBAN ÉS TIROLBAN

 

Salzburg, Mattsee, Bad Ischl, Hallstatt, Rattenberg, Innsbruck, Kufstein

 

A 4 napos kultúrtörténeti kirándulás szakmai vezetője Mátyás Ibolya

 

A programot a szombathelyi Gabbiano utazási iroda segítségével állítottuk össze

 

Időpont: 2009. szeptember 26-29. (szombat – kedd)

Utazás: légkondicionált, új autóbusszal (WC-vel, videóval, italbüfével felszerelt)

Szállás: 2 éjszaka Salzburgban Hotel Doktor-Schlössl-ben és 1 éjszaka Innsbruck-ban a Hilton szállóban.

Ellátás: Reggeli és vacsora a szállodában (ebéd egyénileg)

 

TEMATIKA: Ezt az utunkat is különösen azoknak ajánljuk, akik szeretik a történelmet, a néprajzot, az építészetet, a hagyományokat és a természet szépségeit.

Az osztrák művészeti törekvések gazdag változatosságát Ausztria különleges földrajzi és történelmi helyzetéből érthetjük meg legjobban. Hatalmas hegységek húzódnak ugyan területén, de nem zárják el a külvilágtól; a Duna pedig, amely lapályait öntözi, már a Nibelungenlied eseményeinek idején népek vándorútja volt. Az ország nyitva állott a legkülönbözőbb befolyásoknak s az emberiség minden szellemi s művészeti mozgalma megtermékenyítette. Mint egy nagy kiterjedésű birodalom szíve, századokon át Európa legkülönfélébb szellemi törekvéseivel, politikai rendszereivel, népeivel állott szoros kapcsolatban. Az osztrák művészet alapvető sajátossága éppen abban rejlik, ahogyan ezeket, a különböző hatásokat ellágyítja, s a kölcsönvett elemeket harmonikus összhangban oldja föl. Ez az asszimiláló képesség megnyilatkozik már a középkorban s a reneszánszban is, tetőpontját a legtipikusabb osztrák művészeti stílusban, a barokkban éri el; de lelkesen át tudta venni a klasszicizmust is, amelyet végül a meghitt biedermeierben oldott föl; az építészeti eklektika pedig egész városrészeket hozott létre és a Párizsból érkezett szecessziót Berlin mellett Bécs fogadta leglelkesebben.

„Mi magyarok külföldön is a honunkra s nemzetünkre vonatkozó eseményeket, tárgyakat, vagy személyeket vizsgáljuk előszeretettel, és feltalálva kegyelettel foglalkozunk velük. Őseink gondoskodtak róla, hogy nemzeti öntudatunkat megillető dolgokkal gyakrabban találkozzunk külföldön.” (Ormos Zsigmond)

 

  1. nap / szeptember 26. Bécs – Salzburg

Találkozó és indulás reggel 07:00 órakor Bécs I., Schwarzenbergplatz 16. sz. elöl.

Bécsből Salzburg-ba utazunk. Klasszikus városnézés egy kiváló idegenvezetővel, aki ügyesen kiemeli a magyar kapcsolatokat (a szent-jobb, II. világháború) és felkeressük Almásy László, az angol beteg sírját. Délután a Mattsee-hez kirándulunk a magyar korona nyomában. A II. világháború végén az erre menekülő Szálasi kormány és a magyar korona kalandos történetének színhelyeit nézzük meg. A koronát és a koronázási ékszereket, Pajtás Ernő ezredes parancsnoksága alatt, tizenkét koronaőr kíséretében, Semmering-Mürzuschlag-Mariazell-Attersee útvonalon, egy teherautón vitték Mattsee-be, ahová április 7-én, este tizenegy órakor érkezett meg az értékes szállítmány. A korona elásására, a front közeledtével maga Szálasi Ferenc adott utasítást Pajtás ezredesnek. A Mattssee-i plébánia falán magyar és német nyelvű emléktábla hirdeti, hogy 1945-ben ott őrizték Szent István jobbját. A magyar emigráció emlékkereszttel jelölte meg azt a helyet, a Mattsee feletti domboldalon, ahol három hónapon át 1945. április 27-től július 24-ig rejtőzött a magyar Szent Korona. A helyi plébános emlékmúzeumot rendezett be. Jelentős kortörténeti értéke a kiállított fényképeknek van.

Szállás Salzburg-ban a Hotel Doktor-Schlössl-ben (2 éj).

2. nap / szeptember 27. Salzburg – Bad Ischl – Hallstatt – Salzburg

Reggeli után Bad Ischl-be utazunk. Ez a helységnév, akárcsak Karlsbad, Marienbad, vagy Herkulesfürdő neve, hacsak kiejtjük a szánkon, máris felidézi a császári és királyi békeévek hamisítatlan hangulatát. Nemcsak fürdője, de a cukrászdája is világhírű volt. A látogatót nem éri csalódás, mert a házak, az utcák, és parkok hangulata ugyanúgy a múltat varázsolja elénk, mint a cukrászdák, éttermek és szállodák belső világa. Herr Mag. Marcus Salvator Habsburg von Lothringen (Ferenc József dédunokája, Valéria unokája) készséggel mutatja be a Kaiservillát (biedermaier bútorokkal berendezett nyaraló), melynek jelenleg ő a tulajdonosa. Egy nagy park közepén álló klasszicista villa 1854 és 1914 között minden évben viszontlátta az uralkodót, sőt a nem messze innen szerényen meghúzódó Schratt villa lakóját is. Majd megnézzük a Lehár-múzeumot (mindent úgy őrzött meg, ahogy a zeneszerző életében volt). Az operettvilág királya 1912-ben vásárolta meg ezt az épületet és a legtöbb nyarát is itt töltötte, sőt az utolsó években állandó jelleggel Ischl-ben tartózkodott és itt hunyt el 1948-ban. Végigmegyünk az ódon utcákon, és felkeressük a neves Zauner cukrászdát is. Ezen a napon meglátogatjuk Hallstattot, a Salzkammergut egyik legfestőibb városkáját, melynek érdekessége, hogy a kis város házai szorosan tapadnak egymáshoz, valamint a Csontkápolna és a sírkert.

3. nap / szeptember 28. Salzburg – Rattenberg – Innsbruck

Egy órás séta és üvegvásárlási lehetőség a XVII. sz. óta szinte semmit sem változott városképpel rendelkező Rattenberg-ben (üvegcsiszolása világhírű). A rattenberg-i várbörtönben töltött ártatlanul 17 keserves évet Zrínyi János Antal, az összeesküvés vádjával Bécsújhelyen lefejezett Zrínyi Péter fia.

Ebédszünet Rattenberg-ben.

Innsbruck. A tiroli tartomány fővárosának gótikus remekműve a Goldenes Dachl (Aranytető). Ez az arany tetővel fedett, oszlopos zárterkélyt I. Miksa építette 1500-ban a hercegi palotához. A boltívek alatt, a domborműszerűen ábrázolt címerek közül balról a második az új magyar címer, árpádsávval és hármashalmon a kettős kereszttel (1509). A felirat V. (Posthumus) László királyra emlékeztet. Megtekintjük a 16. században épült, majd Mária Terézia uralkodása idején barokk-rokokó stílusban helyreállított Hofburgot (császári várpalota), majd a Hofkirchet, Miksa császár monumentális sírjával. A fekete márvány szarkofágon Miksa császár életnagyságú, térdelő bronzalakját halottkísérőként 28 szobor veszi körül. A legtöbb szobrot Albrecht Dürer tervei alapján készítették el. Több helyen a magyar címer is látható. Felkeressük az egykori magyar gimnázium (1945-1963) néhány színhelyét. A gimnázium fennállásának 18 esztendeje alatt 530 magyar fiatal szerzett érettségi bizonyítványt a tiroli fővárosban. Végül meglátogatjuk az Innsbrucki Magyar Házat. (Richard Wagnerstr. 3.) A holland és osztrák adományokból, valamint amerikai magyar gyűjtésből vásárolt ház kezdetben internátusként, majd 1963 után diákszállóként működött. A magyar kulturális életben is fontos szerep jutott a háznak, ahol a mai napig élénk szellemi élet folyik.

Szállás Innsbruckban (Hilton szálló).
4. nap / szeptember 28. Innsbruck – Kufstein – Bécs

Hazafelé a Kufstein-i várat nézzük meg, ahol többek közt a Császártorony celláiban több mint 200 éve raboskodott Wesselényi Miklós (1785-1789)
, a Síbói bölény. A kufsteini várbörtönben töltötte büntetését a jakobinus mozgalom négy költő tagja: Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Verseghy Ferenc és Szentjóbi Szabó László. A kufsteini rabságról legrészletesebben Kazinczy Ferenc (Fogságom naplója) tájékoztat bennünket, aki 1799 júniusától egy esztendőt töltött a torony 2-es cellájában. A Bach-korszak magyar politikai foglyai közül Czuczor Gergely, a tudós bencés tanár volt a legismertebb személyiség. A papköltő egy harcos verséért, a Riadóért szenvedett rabságot. A Császártorony harmadik emeletén két nő is sínylődött: Teleki Blanka grófnő, a magyar nőnevelés úttörője, és hűséges barátnője, Lőwey Klára. Rózsa Sándor haramiavezér közönséges bűncselekmények elkövetése miatt ült 1859-től 1865-ig Kufsteinben. A betyárvezér nagy népszerűségnek örvendett a városban, valóságos bámulat tárgya volt. A 13-as zárkában, ahol Rózsa Sándor raboskodott, egy őt ábrázoló nagy alakú kép látható a falon, amelyet a legenda szerint a fogoly festett önmagáról, korommal és vérrel.

 

Részvételi díj 1 főre

1 ágyas felár

430,- euró

50,- euró

Jelentkezni lehet Smuk Andrásnál a 77 44 219-es telefon-, illetve faxszámon, vagy a.smuk@gmx.at e-mail-címen.

 

 

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

AUSZTRIAI KÖRUTAZÁS (2009. szept. 26-29.)

MAGYAR EMLÉKEK ÉS LÁTNIVALÓK FELSŐ-AUSZTRIÁBAN, SALZBURGBAN ÉS TIROLBAN   Salzburg, Mattsee, Bad Ischl, Hallstatt, Rattenberg, Innsbruck, Kufstein   A 4 napos kultúrtörténeti kirándulás szakmai vezetője Mátyás Ibolya   A programot a szombathelyi Gabbiano utazási iroda segítségével állítottuk össze   Időpont: 2009. szeptember 26-29. (szombat – kedd) Utazás: légkondicionált, új autóbusszal (WC-vel, videóval, italbüfével felszerelt) Szállás: … „AUSZTRIAI KÖRUTAZÁS (2009. szept. 26-29.)” bővebben

MAGYAR EMLÉKEK ÉS LÁTNIVALÓK

FELSŐ-AUSZTRIÁBAN, SALZBURGBAN ÉS TIROLBAN

 

Salzburg, Mattsee, Bad Ischl, Hallstatt, Rattenberg, Innsbruck, Kufstein

 

A 4 napos kultúrtörténeti kirándulás szakmai vezetője Mátyás Ibolya

 

A programot a szombathelyi Gabbiano utazási iroda segítségével állítottuk össze

 

Időpont: 2009. szeptember 26-29. (szombat – kedd)

Utazás: légkondicionált, új autóbusszal (WC-vel, videóval, italbüfével felszerelt)

Szállás: 2 éjszaka Salzburgban Hotel Doktor-Schlössl-ben és 1 éjszaka Innsbruck-ban a Hilton szállóban.

Ellátás: Reggeli és vacsora a szállodában (ebéd egyénileg)

 

TEMATIKA: Ezt az utunkat is különösen azoknak ajánljuk, akik szeretik a történelmet, a néprajzot, az építészetet, a hagyományokat és a természet szépségeit.

Az osztrák művészeti törekvések gazdag változatosságát Ausztria különleges földrajzi és történelmi helyzetéből érthetjük meg legjobban. Hatalmas hegységek húzódnak ugyan területén, de nem zárják el a külvilágtól; a Duna pedig, amely lapályait öntözi, már a Nibelungenlied eseményeinek idején népek vándorútja volt. Az ország nyitva állott a legkülönbözőbb befolyásoknak s az emberiség minden szellemi s művészeti mozgalma megtermékenyítette. Mint egy nagy kiterjedésű birodalom szíve, századokon át Európa legkülönfélébb szellemi törekvéseivel, politikai rendszereivel, népeivel állott szoros kapcsolatban. Az osztrák művészet alapvető sajátossága éppen abban rejlik, ahogyan ezeket, a különböző hatásokat ellágyítja, s a kölcsönvett elemeket harmonikus összhangban oldja föl. Ez az asszimiláló képesség megnyilatkozik már a középkorban s a reneszánszban is, tetőpontját a legtipikusabb osztrák művészeti stílusban, a barokkban éri el; de lelkesen át tudta venni a klasszicizmust is, amelyet végül a meghitt biedermeierben oldott föl; az építészeti eklektika pedig egész városrészeket hozott létre és a Párizsból érkezett szecessziót Berlin mellett Bécs fogadta leglelkesebben.

„Mi magyarok külföldön is a honunkra s nemzetünkre vonatkozó eseményeket, tárgyakat, vagy személyeket vizsgáljuk előszeretettel, és feltalálva kegyelettel foglalkozunk velük. Őseink gondoskodtak róla, hogy nemzeti öntudatunkat megillető dolgokkal gyakrabban találkozzunk külföldön.” (Ormos Zsigmond)

 

  1. nap / szeptember 26. Bécs – Salzburg

Találkozó és indulás reggel 07:00 órakor Bécs I., Schwarzenbergplatz 16. sz. elöl.

Bécsből Salzburg-ba utazunk. Klasszikus városnézés egy kiváló idegenvezetővel, aki ügyesen kiemeli a magyar kapcsolatokat (a szent-jobb, II. világháború) és felkeressük Almásy László, az angol beteg sírját. Délután a Mattsee-hez kirándulunk a magyar korona nyomában. A II. világháború végén az erre menekülő Szálasi kormány és a magyar korona kalandos történetének színhelyeit nézzük meg. A koronát és a koronázási ékszereket, Pajtás Ernő ezredes parancsnoksága alatt, tizenkét koronaőr kíséretében, Semmering-Mürzuschlag-Mariazell-Attersee útvonalon, egy teherautón vitték Mattsee-be, ahová április 7-én, este tizenegy órakor érkezett meg az értékes szállítmány. A korona elásására, a front közeledtével maga Szálasi Ferenc adott utasítást Pajtás ezredesnek. A Mattssee-i plébánia falán magyar és német nyelvű emléktábla hirdeti, hogy 1945-ben ott őrizték Szent István jobbját. A magyar emigráció emlékkereszttel jelölte meg azt a helyet, a Mattsee feletti domboldalon, ahol három hónapon át 1945. április 27-től július 24-ig rejtőzött a magyar Szent Korona. A helyi plébános emlékmúzeumot rendezett be. Jelentős kortörténeti értéke a kiállított fényképeknek van.

Szállás Salzburg-ban a Hotel Doktor-Schlössl-ben (2 éj).

2. nap / szeptember 27. Salzburg – Bad Ischl – Hallstatt – Salzburg

Reggeli után Bad Ischl-be utazunk. Ez a helységnév, akárcsak Karlsbad, Marienbad, vagy Herkulesfürdő neve, hacsak kiejtjük a szánkon, máris felidézi a császári és királyi békeévek hamisítatlan hangulatát. Nemcsak fürdője, de a cukrászdája is világhírű volt. A látogatót nem éri csalódás, mert a házak, az utcák, és parkok hangulata ugyanúgy a múltat varázsolja elénk, mint a cukrászdák, éttermek és szállodák belső világa. Herr Mag. Marcus Salvator Habsburg von Lothringen (Ferenc József dédunokája, Valéria unokája) készséggel mutatja be a Kaiservillát (biedermaier bútorokkal berendezett nyaraló), melynek jelenleg ő a tulajdonosa. Egy nagy park közepén álló klasszicista villa 1854 és 1914 között minden évben viszontlátta az uralkodót, sőt a nem messze innen szerényen meghúzódó Schratt villa lakóját is. Majd megnézzük a Lehár-múzeumot (mindent úgy őrzött meg, ahogy a zeneszerző életében volt). Az operettvilág királya 1912-ben vásárolta meg ezt az épületet és a legtöbb nyarát is itt töltötte, sőt az utolsó években állandó jelleggel Ischl-ben tartózkodott és itt hunyt el 1948-ban. Végigmegyünk az ódon utcákon, és felkeressük a neves Zauner cukrászdát is. Ezen a napon meglátogatjuk Hallstattot, a Salzkammergut egyik legfestőibb városkáját, melynek érdekessége, hogy a kis város házai szorosan tapadnak egymáshoz, valamint a Csontkápolna és a sírkert.

3. nap / szeptember 28. Salzburg – Rattenberg – Innsbruck

Egy órás séta és üvegvásárlási lehetőség a XVII. sz. óta szinte semmit sem változott városképpel rendelkező Rattenberg-ben (üvegcsiszolása világhírű). A rattenberg-i várbörtönben töltött ártatlanul 17 keserves évet Zrínyi János Antal, az összeesküvés vádjával Bécsújhelyen lefejezett Zrínyi Péter fia.

Ebédszünet Rattenberg-ben.

Innsbruck. A tiroli tartomány fővárosának gótikus remekműve a Goldenes Dachl (Aranytető). Ez az arany tetővel fedett, oszlopos zárterkélyt I. Miksa építette 1500-ban a hercegi palotához. A boltívek alatt, a domborműszerűen ábrázolt címerek közül balról a második az új magyar címer, árpádsávval és hármashalmon a kettős kereszttel (1509). A felirat V. (Posthumus) László királyra emlékeztet. Megtekintjük a 16. században épült, majd Mária Terézia uralkodása idején barokk-rokokó stílusban helyreállított Hofburgot (császári várpalota), majd a Hofkirchet, Miksa császár monumentális sírjával. A fekete márvány szarkofágon Miksa császár életnagyságú, térdelő bronzalakját halottkísérőként 28 szobor veszi körül. A legtöbb szobrot Albrecht Dürer tervei alapján készítették el. Több helyen a magyar címer is látható. Felkeressük az egykori magyar gimnázium (1945-1963) néhány színhelyét. A gimnázium fennállásának 18 esztendeje alatt 530 magyar fiatal szerzett érettségi bizonyítványt a tiroli fővárosban. Végül meglátogatjuk az Innsbrucki Magyar Házat. (Richard Wagnerstr. 3.) A holland és osztrák adományokból, valamint amerikai magyar gyűjtésből vásárolt ház kezdetben internátusként, majd 1963 után diákszállóként működött. A magyar kulturális életben is fontos szerep jutott a háznak, ahol a mai napig élénk szellemi élet folyik.

Szállás Innsbruckban (Hilton szálló).
4. nap / szeptember 28. Innsbruck – Kufstein – Bécs

Hazafelé a Kufstein-i várat nézzük meg, ahol többek közt a Császártorony celláiban több mint 200 éve raboskodott Wesselényi Miklós (1785-1789)
, a Síbói bölény. A kufsteini várbörtönben töltötte büntetését a jakobinus mozgalom négy költő tagja: Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Verseghy Ferenc és Szentjóbi Szabó László. A kufsteini rabságról legrészletesebben Kazinczy Ferenc (Fogságom naplója) tájékoztat bennünket, aki 1799 júniusától egy esztendőt töltött a torony 2-es cellájában. A Bach-korszak magyar politikai foglyai közül Czuczor Gergely, a tudós bencés tanár volt a legismertebb személyiség. A papköltő egy harcos verséért, a Riadóért szenvedett rabságot. A Császártorony harmadik emeletén két nő is sínylődött: Teleki Blanka grófnő, a magyar nőnevelés úttörője, és hűséges barátnője, Lőwey Klára. Rózsa Sándor haramiavezér közönséges bűncselekmények elkövetése miatt ült 1859-től 1865-ig Kufsteinben. A betyárvezér nagy népszerűségnek örvendett a városban, valóságos bámulat tárgya volt. A 13-as zárkában, ahol Rózsa Sándor raboskodott, egy őt ábrázoló nagy alakú kép látható a falon, amelyet a legenda szerint a fogoly festett önmagáról, korommal és vérrel.

 

Részvételi díj 1 főre

1 ágyas felár

430,- euró

50,- euró

Jelentkezni lehet Smuk Andrásnál a 77 44 219-es telefon-, illetve faxszámon, vagy a.smuk@gmx.at e-mail-címen.

 

 

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

BOSZNIA – HERCEGOVINA (2009. máj. 19-23.)

  BOSZNIA – HERCEGOVINA MAGYAR EMLÉKEK ÉS LÁTNIVALÓK Jajce – Travnik – Szarajevó – Mosztár – Buna Időpont: 2009. május 19-23. (5 nap / 4 éj) Szakmai vezető: Dr. Bedécs Gyula történész   Bosznia-Hercegovinát azoknak ajánljuk úti célként, akik valami különlegessel akarnak találkozni, de ezért nem akarnak messze utazni, meg azért is, mert évszázadokon át … „BOSZNIA – HERCEGOVINA (2009. máj. 19-23.)” bővebben

 

BOSZNIA – HERCEGOVINA

MAGYAR EMLÉKEK ÉS LÁTNIVALÓK

Jajce – Travnik – Szarajevó – Mosztár – Buna

Időpont: 2009. május 19-23. (5 nap / 4 éj)

Szakmai vezető: Dr. Bedécs Gyula történész

 

Bosznia-Hercegovinát azoknak ajánljuk úti célként, akik valami különlegessel akarnak találkozni, de ezért nem akarnak messze utazni, meg azért is, mert évszázadokon át közös volt a sorsunk. Ez a balkáni ország még ma is a keleti világot idézi. Ez a különlegesség, másság elsősorban annak köszönhető, hogy az ország több mint ötszáz éve közös hazája szlávok különböző vallású, kultúrájú csoportjainak. A muszlimok, az ortodox pravoszlávok és a katolikusok rövid szakaszok kivételével békésen, egymást, a közös kultúrát gazdagítva éltek együtt. Bosznia lakói a legutóbbi ezer évben hol szoros, hol lazább kapcsolatban álltak Magyarországgal is. Olykor-olykor a magyar állam próbálta kiterjeszteni hatalmát Bosznia egy részére. De a muzulmán hitre áttért bosnyákok is szép számmal ott voltak a törökök oldalán például a mohácsi csatában, vagy Buda elfoglalásánál.

Mindenesetre az ország mai képét leginkább meghatározó történelmi szakasz 1463-ban kezdődött, amikor a törökök elfoglalták az országot. A következő jelentősebb korszakváltásra 1878-ban került sor, amikor a berlini kongresszus felhatalmazásával megszállókként megérkeztek az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai az országba. A négy évszázados oszmán uralom után jött egy negyedszázados osztrák-magyar uralom. Azt viszont a bosnyákok sem tagadják, hogy ez a negyedszázad hatalmas fejlődést hozott nekik. Bosznia-Hercegovina ekkor indult el Európa felé. A pozitív változásokban jelentős szerepe volt Kállay Béninek, Bosznia-Hercegovina kormányzójának. Nevét ma is emléktábla őrzi a szarajevói Nemzet Múzeum falán.

Bosznia legjobban azzal a merénylettel írta be magát a történelembe, amely 1914. június 28-án Szarajevóban, a Zelenih Beretki utca és a várost átszelő Miljacka folyó rakpartjának találkozásánál történt. Ezen a helyen Gavrilo Princip orvul meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, Szófiát. Ez a merénylet szolgált ürügyként az I. világháború megindításához.

 

Utazás: légkondicionált autóbuszon (KLEMO Kft)

 

Elhelyezés: 2 ágyas, zuhanyzós szállodai szobákban.

Az első és negyedik nap a szállásunk Jajce mellett egy tó partján nagyon szép környezetben, a Plivsko jezero***, a második és harmadik nap a Szarajevó melletti Illidzsán, a Rimski Most*** szállodában lesz.

 

Ellátás: Reggeli, ebéd és vacsora a szállodákban. 4. napon az ebéd egy bunai vendéglőben lesz.

Találkozó és indulás: Május 19-én reggel 7 órakor Bécs I., Schwarzenbergplatz 16. sz. előtt.

 

 

Program:

  1. nap / május 19.: (Bécs – Jajce) (kb. 600 km)

Utazás Bécsből Kismartont, Szombathelyt érintve a magyar – horvát határig.

 

 

 

 

 

Majd Zágráb mellett elhaladva folyamatosan utazunk a Szlavónián átvezető autópályán Nova Topoláig. Itt pihenés gyors és olcsó ebéd mellett. Banja Luka előtt térünk a Verbász (Vrbas / Orbász) folyó völgyébe, melynek szépsége a Neretváéval vetekszik. Útikönyvek így írnak róla: „A szeszélyes alakzatú sziklák sötét szorosaiban csörtető vizek s a magas kőbástyákból kiemelkedő szirtek, csúcsok, és gerincek fölött sajátszerű titokzatos varázs lebeg.” Helyenként egy-egy sasfészekhez hasonló vár omladozó falai láthatók. Több helyen megállunk és lesz módunk rövid hajózásra is. Így érünk Jajcéba.

Csodálatos környezetben lévő tó partján épült szállodában lesz a szállásunk.

 

  1. nap / május 20.: (Jajce – Travnik –Illidzsa) (kb. 150 km)

Reggeli után 8 órakor kezdődik a városnézés Jajcéban. Először a Szent Lukács-templom mellett állunk meg. A csarnoktemplom hajója és a hozzákapcsolódó harangtorony még kissé gazos környezetével és romos állapotával is a nyugati kultúrát jeleníti meg a keleties városban. A 15. században épült torony a dalmát városok hangulatát idézi. Nem különösen nehéz kapaszkodás után érünk a várhoz. A csúcsíves, kőkeretes, kőből faragott címerrel díszített kapu bizonyítja, hogy a vár a középkor építészeti színvonalán állt. Egy könyökben hajlított kar egy felfelé mutató kardot tart. Ezzel a motívummal találkozunk a középkori és a 19. századi magyar címerelemek között is. Amíg a várat a török el nem foglalta, közjogilag „élt” Bosznia, Jajcét pedig fővárosának kell tekintenünk. Bár az ország töredékére zsugorodott, s csak egyetlen vár hordozta az államiságot, mégis hirdethető, hogy a megmaradt rész a magyar fennhatóság alá tartozik.

Mi magyarok elsősorban a Verbászba igyekvő Pliva vízesés miatt látogatjuk a várost. Minden vízesés látványa lenyűgöző, de az itteni Csontváry Kosztka Tivadar festménye által a magyar kultúrtörténethez is kapcsolódik. (Ebéd a szállodában.)

13,30 órakor indulunk a közép-boszniai kanton közigazgatási központjába, a mintegy 30 ezer lakosú Travnikba. A vezérek városának is mondják, mert a török időben 77 vezér irányította. A főterén a utolsó háromnak állít emléket a vezérek türbéje – sírja. A 17. század végétől 1851-ig Bosznia adminisztrációs fővárosa volt. A török kiűzését vezető Savoyai Jenő seregei elől idemenekültek Szarajevóból a hivatalok. A Lasva folyó völgyében, a Vlasic-hegy és a Vilenica-hegy között fekvő település középkori törökös hangulatot őriz. A hegyoldalba magasodó vár, számos mecset, minaret, a nagyvezírek főutcai türbéi nagyon érdekesek az északabbról érkezőknek. A város egyik nevezetessége a Nobel-díjas író, Ivo Andric (1892-1975) múzeumként berendezett szülőháza.

19 óra körül érünk Illidzsán lévő szállásunkra. Illidzsa Szarajevó kiránduló – és üdülőhelye, ahol a Rimski Most hotel Boszna folyó fölé épített teraszán kellemes estéket tölthetünk el. A szállodából az ókori időkre emlékeztető Római hídra tekinthettünk. A hidat nem a rómaiak építették, de a nyaralóhely története a római időkig nyúlik vissza. Kedves és egyedi jellegzetessége a Monarchia korában ültetett platánsor. Ezen a közel ezer fából álló allén végigfiákerezve juthatunk el a Boszna forrásához.

 

  1. nap / május 21</s trong>: (Szarajevó)

Ha egy városról elmondható, hogy a különböző kultúrák találkozási helye, akkor Szarajevóra, Bosznia-Hercegovina fővárosára biztosan. Elég egy kicsit körbenézni a közelben magasló hegyekről, hogy meggyőződjünk erről. A képet a nyurga minaretek, zöldes-aranyosan csillámló dzsámik, az előreugró emeletű török házak tarkítják, de több helyen látunk magas tornyú katolikus, hagymakupolás pravoszláv templomot, és két zsinagóga is emlékeztet az egykor 15 ezer lelket számláló zsidó közösségre. A mintegy 400 ezer lakosú város a Bosna folyóba torkolló Miljacka partján épült ki egy kelet-nyugat irányba húzódó, elkeskenyedő völgykatlanban.

A város turisták számára legérdekesebb része a völgy keleti végében található Bascsarsia, a fő piac, a bazár. A pusztítások ellenére ma szebb, mint a háború előtt volt, mert középkori formában újjáépítették.

A százméterenként álló muzulmán mecsetek közül a bazár keleti szélén álló Gazi Huszrev dzsámiról mindenképpen külön is szólni kell. A helyiek röviden Begova-dzsáminak – bég-dzsáminak hívják. A névadó építtető, Gázi Huszrev bég – a szultán egyik lányának a fia – a város kormányzója volt 1501-1525 és 1528-1539 között. Közel négy évtizedes működése alatt Szarajevóból, az egykori karavánpihenőből jelentős várost formált. A dzsámi főbejáratától balra két türbét – mauzóleumot – láthatunk. Az egyikben maga az építtető, Gázi Huszrev, a másikban pedig alvezére nyugszik. Itt őrzik Mohamed szakállának egy darabját is. A dzsámitól nyugati irányba találjuk a hozzátartozó bezisztánt. A kicsi, földbe süllyesztett épületben ma butikok, ajándékboltok működnek.

A Bascsarsiától délkeletre találjuk a Régi Városházát, a későbbi levéltár épületét, amelyet a háború alatt annyira szétbombáztak, hogy a felújítását máig nem fejezték be. 1914-ben innen indult utolsó útjára Ferenc Ferdinánd és felesége.

A város közepén végigsiető Miljacka folyó megosztja a fővárost zavaros múltjával, a legutóbbi háború pusztításainak nyomaival, és a régi pompájukat még őrző épületekkel, palotákkal, szállodákkal.

A folyócskán tizenegy híd ível át. Meg fogjuk keresni azt a hidat, amely számunkra történelmi hely, tudniillik a nagy kőtömbökből épített, 16. századból származó Latin hidat. Az első világháború után, a szarajevói merényletet végrehajtó Gavrilo Princip emlékére a Princip-híd nevet kapta. Mára visszavette régi nevét. A híd nevének változása történelmi sorsfordulókat is tükröz. Az első világháború előtt ez a híd kötötte össze a török negyedet, a Beglukot a keresztény negyeddel, a Latinlukkal. S így tejes joggal viselte a Latin-híd nevet. Amikor 1914-ben az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd és felesége Szarajevóba, az örökké forrongó tartományba látogatott, azzal az egyáltalán nem titkolt céllal, hogy a Monarchia balkáni vetélytársának számító Szerbiát figyelmeztesse: Ne terjeszkedjen tovább, hagyja békén Boszniát. A város hadgyakorlattal és katonai parádéval, a szerbek merénylőkkel készültek a trónörökös fogadására. Ferenc Ferdinándot hosszú gépkocsisor vitte a Miljacka partján, a járdán kíváncsiskodó tömegben pedig nem kevesebb, mint hét merénylő várakozott. Egy sikertelen bombamerénylet után itt, a Latin híd hídfőjénél megállt a trónörököst szállító kocsi. Ezt a pillanatot használta ki egy boszniai szerb egyetemista, Gavrilo Princip, és az üdvözlő vagy csak bámészkodó tömegből előlépve közvetlen közelről rálőtt a trónörökös párra. Ezen esemény után a merénylő útja egy monarchiai börtönbe, majd a szerb nemzeti hősök panteonjába, a Monarchia útja a világháborúba, majd a felbomláshoz, Boszniáé pedig a háború után Szerbiába vezetett.

Az 1908-ban megnyílt Nemzeti Múzeum előcsarnokában emléktábla rögzíti a gyűjtemény létrejöttét elősegítő társaság alapítóinak névsorát, benne Kállay Benjamin kormányzó nevével. A tábla mellé mi is elhelyezzük a kegyelet koszorúját.

A városnézés után Illidzsán végigfiákerezzünk a platánsoron a Boszna forrásához. Majd vacsora és mulatozás a szállodában.

 

  1. nap / május 22.: (Illidzsa – Mosztár – Buna – Jajce) (kb. 300 km)

Reggeli után 7,30 órakor indulunk Mosztárba, Csontváry másik kedvenc városába, ahová 11 óra körül érünk. Kétórás városnézés német idegenvezetővel, majd kétórás szabad program.

Szarajevóból tovább, dél felé hatalmas szirtek, sziklacsúcsok, a hegyek derekánál lebegő felhők alatt kacskaringózva halad, hömpölyög a hol zöldesszürke, hol smaragdzöld Neretva. A folyó mentén jutunk el a bosnyák-török világú Mosztárba, Hercegovina fővárosába. Mosztár nevét a szláv híd szóval hozzák kapcsolatba. De eredeztetik a mostár szóból is, ami magyarul hídvédőt, hídőrt jelent. Legyen bármelyik is igaz, Mosztárnál kezdődik a mediterránum. A Neretván átívelő hidak pedig a mohamedán és katolikus kultúrát kötik össze. A folyón átvezető több híd közül a legismertebb, leghíresebb az Öreg híd, amely a város, s az ország szimbólumává vált. A Balkán eme legcsodálatosabb kultúrtörténeti értékét a világörökség részévé nyilvánították.

Amikor a törökök 1466-ban elfoglalták a várost, a mai híd közelében egy fahíd állt, láncon függött és a törökök azt használták. A 16. századra a híd állapota romlott, Mosztár pedig erősen népesedett, így a lakók szilárdabb híd építésének engedélyezését kérték. Nem csak az engedélyt, de a híres török építész, Szinán tanítványának, Hajrudinnak a terveit is megkapták, amelynek alapján 1566-ra elkészült az új híd. Különleges kőből épült, amit a várostól öt kilométerre fekvő kőfejtőből szállították. Az egynyílású híd 28 méter hosszú, közepén 20 méter magasan emelkedik a folyó fölé. Elkészültének idején csodának számított. A páratlan építészeti alkotás körül épült fel az óváros: erődök, tornyok, kapuk alkotják a híddal együtt a világon egyedülálló látképet. A híd felállítása az iszlám és a katolicizmus közötti hídverést jelképezte. 427 évig kötötte össze a város két részét: a horvátok lakta nyugati partot a keleti muzulmán résszel. 1993. november 3-án a boszniai horvátok egyik parancsnoka szétlövette az építményt. A világot megdöbbentette az értelmetlen pusztítás. A háború után nagy nemzetközi összefogás szerveződött az újjáépítésére. A folyóba zuhant hatalmas köveket például magyar műszaki alakulatok közreműködésével emelték ki. Sajnos az új Öreg-híd 2004. július 24-i ünnepélyes átadásán a horvát püspöki kar távolmaradt. A mosztáriak úgy érezték, hogy a város a lelkét kapta vissza a híddal. (Ebéd)

 

15 óra körül megyünk a Buna forrásához. 16,30 órakor indulunk Jajceba. Asbóth János így írt erről a helyről: „ A mosztári hídnál azt hinné az ember, hogy most már elérte a gyönyörök tetőpontját. De mintha a természet és a história szövetkezett volna, hogy még egyszer összefoglalva és fokozottan nyújtsák a jövevénynek e gyönyöröket, a legzordonabb fenség ölelkezését a legédesebb bájjal, úgy
tárja ki előttünk a blagáji gigantikus sziklacsarnok tátogó üregeit azzal a sima csöndes víztükörrel, melyből frissen és vígan folyik le a Bunának forró nyáron is hideg vize. És vannak emberek, akik Mosztárban jártak anélkül, hogy a világ e csodájáról hallottak volna. Megfoghatatlan, de még megfoghatatlanabb, ha valaki hallott róla és mégsem nézte meg.”
Gránátalmafákkal és örökzöld bokrokkal kísért, egyre szűkülő völgyben az egyre sebesebben és hangosabban rohanó folyó mellett fogunk haladni. Az inkább patak, mint folyó mindkét partján teraszok, kávézók hívogatják a csodára kíváncsi látogatókat

A Buna forrását sokan a Nápoly melletti Capri sziget kék barlangjához hasonlítják, de ott kék tenger, itt fehér színű kőtenger adja a díszletet.

A helyiek a 19. század végén még úgy emlékeztek, hogy gyakran levágott fejeket is hozott a kiáradó víz. Nagyon is elképzelhető, hiszen a környék meghódításáért sok véres csatát vívott a török. Másrészt azért, mert az északról határoló Velezs hegység másik oldalán valahol Nevesinje környékén fakadó forrás vize föld alá bújik, hogy Európa legbővizűbb forrásaként itt jelenjen meg újra. Másodpercenként 43 ezer köbméter víz ömlik a felszínre, hogy hét kilométer után Buna falucskánál fátyolszerű vízeséssel szakadjon a Neretvába.

Vacsora Jajcéban, a Plivsko jezero szállodában

 

5. nap / május 23.: (Jajce – Banja Luka – Zagreb – Letenye – Szombathely – Bécs)

Reggeli után utazás vissza Bécsbe. (kb. 600 km). Ebéd Nova Topolán.

 

 

 

 

 

A kirándulás összköltsége: 450,- euró

 

Jelentkezni lehet Smuk Andrásnál a 77 44 219-es telefonszámon (ez fax is).

e-mail: a.smuk@gmx.at

Határidő: 2009. április vége.

 

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!

KIRÁNDULÁS RÓMÁBA (2008. máj. 14-18.)

KIRÁNDULÁS RÓMÁBA Az olasz főváros magyar emlékei Időpont: 2008. május 14-19. (6 nap / 5 éj) Szervezi: Mátyás Tiborné, a Gabbiano Travel (Szombathely) utazási iroda ügyvezetője Szakmai vezető: Dr Csorba László történész, Bevezető Megrázó, életre szóló élmény találkozni az emberi kultúra hatalmas alkotásaival, amelyek beragyogják az Appennin-félszigetet. Sorolni se könnyű: a velencei Dogé-palota, a milánói … „KIRÁNDULÁS RÓMÁBA (2008. máj. 14-18.)” bővebben

KIRÁNDULÁS RÓMÁBA

Az olasz főváros magyar emlékei

Időpont: 2008. május 14-19. (6 nap / 5 éj)

Szervezi: Mátyás Tiborné, a Gabbiano Travel (Szombathely) utazási iroda ügyvezetője Szakmai vezető: Dr Csorba László történész,

Bevezető

Megrázó, életre szóló élmény találkozni az emberi kultúra hatalmas alkotásaival, amelyek beragyogják az Appennin-félszigetet. Sorolni se könnyű: a velencei Dogé-palota, a milánói dóm, Pisa ferde tornya, a Medici sírok, Dávid és a rabszolgák Firenzében, Giotto freskói Assisiben, Pompeji, a görög templomok Szicíliában, a Colosseum, a Szent Péter-bazilika vagy a Sixtus-kápolna Utolsó ítélete Rómában – és még száz és száz társuk az Alpoktól az Ión-tengerig. De nem mindig a legnagyszerűbb látvány a legkedvesebb emlék. Az ember szeret felfedezni apró dolgokat. Végigjárja, és őszintén megcsodálja az egyetemes zsenik alkotásait – majd boldog lesz azzal, amiről tudja: magának találta meg, egy kicsit csak az övé. Nem a legszebb, nem a legnagyobb, nem legértékesebb – de tükörcserép, amely mégis egész világot foglal magában.

Magyar ember számára ilyen izgalmas élmény, ha az ezeréves magyar-olasz történelmi érintkezés máig fennmaradt emlékeinek ered a nyomába. A helyszínek és témák változatossága lenyűgöző. Ókeresztény bazilikák és altemplomok, román, gótikus, reneszánsz, barokk falképek és szobrok, fekete ciprusokkal ékes temetők, paloták és templomok, modern emlékművek és táblák, várak és transzformátor-telepek, csatamezők és kénbányák, múzeumok és csontkamrák, egyetemek és kolostorok, pályaudvarok és kikötők, kastélyok és bérházak, fém, fa, csont, papír – nemegyszer a szemkápráztató világhírességek mellett, de sokszor a világ vége után egy-két megállóval. És mindegyik valamiképpen eleven tanúja annak, hogy magyaroknak és olaszoknak közük volt egymáshoz az elmúlt ezredévben.

Ezer év – nagy idő. Sok ember, sok egymásra figyelő szem és arc, sok egymásba kapaszkodó kéz. Persze néha ellenségek is voltunk, ahogyan hozta az idő és történelem. De sokkal többször barátok, fegyvertársak. A viszony mindvégig kölcsönös volt, de nem egyenlő mértékben. Az olaszoknak a Duna-menti ország érzelmi rokon, sokszor politikai szövetséges, még többször gazdasági partner, kicsit egzotikum, a mindenkori körülményektől függően a keletre nyitás egyik fontos állomása. De nekünk Itália nagyságrendekkel több és fontosabb: az egyetemes emberi kultúra, az európai civilizáció elsajátításának egyik legfontosabb lehetősége. Az antikvitás és a kereszténység örökségének megismerése és alkotó befogadása, ötvöződve a modern olasz világ hatásaival – ez a magyar művelődéstörténetének egyik legerősebb motorja. Olyan gazdag szellemi és anyagi energiaforrás, amelyből folyamatosan táplálkozik a magyar kultúra. (Csorba László)

Utazás: repülőn.

            Odaút: Vienna – Rome (Fiumicino): 11,25 – 12,50 óra között

            Visszaút: Rome (Fiumicino) – Vienna: 13,35 – 15,05 óra között

Elhelyezés: 2 ágyas zuhanyzós szállodai szobákban. Hotel Hermitage****

(A szálloda a Villa Borghese közelében fekszik.)

Ellátás: Büféreggeli a szállodában. Ebédek egyénileg. Vacsorák vagy a szállodában, vagy a városban.

Találkozó: május 14-én a Schwechat-i reptéren, 9 órakor.

Program:

1.  nap (máj. 14., szerda):

Érkezés a Fiumicino reptérre 12,50 órakor, transzfer a szállodába.Délután: séta a Capitolium dombon (Musei Capitolini, Ara Coeli Templom) és II. Viktor Emánuel emlékművének megtekintése. A capitoliumi dombra vezető díszlépcső (Cordonata) két oldalán Castor és Pollux, az isteni testvérek egy-egy márványszobra látható. Mellettük elhaladva jutunk a Michelangelo tervezte Capitoliumi térre. A tér közepét Marcus Aurelius császár lovas szobra díszíti.

2.  nap (máj. 15., csütörtök):

Reggeli (6,30-7,30 óra között) után a Vatikánba sietünk, ahol elsőnek a magyarok nemzeti kápolnáját, a Magyarok Nagyasszonya néven ismert altemplomot látogatjuk meg. Szent István király II. Szilveszter pápától kért és kapott egy kápolnát, az egykori Szent Péter-templom mellett. Első szent királyunk zarándokházat is építetett a kápolna mellé, hogy a magyar zarándokoknak legyen hol megpihenniük. Amikor a Szent Péter Bazilikát bővítették, 1776-ban a magyar zarándokházat és a kápolnát lebontották. Előbb Mindszenty József, majd Lékai bíboros VI Pál pápától kért és kapott a Bazilika alatti grottában egy helyiséget. A Bazilika külső falán pedig emléktáblát helyeztek el a magyar zarándokház emlékére. Majd a Vatikáni Múzeumok következnek a Sixtusi-kápolnával és maga a Szent Péter Bazilika. Néró uralkodása alatt keresztre feszített Szent Péter sírja fölé a 2. században szentélyt, majd 349-ben bazilikát emeltek. A 15. században félő volt, hogy összeomlik, ezért 1506-ban II. Gyula pápa kezdeményezésére ugyanezen a helyen elkezdték egy új bazilika építését. A mai Szent Péter Bazilikát 1626-ban, 120 évvel az építkezés megkezdése után szentelte fel VIII. Orbán pápa. A világon legnagyobb templom méretei lenyűgözők. Hossza 186 méter, a kupola belmagassága 120 méter. A templom belsejében 60 ezer ember kényelmesen elfér. A bazilikában mérhetetlenül sok művészeti érték közül kiemelkedik Michelangelo alkotása a Piéta.

Ebédszünet (ebéd egyénileg).

Délután a Santa Maria Maggiore Bazilikát tekintjük meg. Sokan állítják, hogy Róma legszebb temploma ez a Mária-bazilika. Meleg színű mozaikképei a legrégebbiek és a legpompásabbak az Örök Városban. Kazettás mennyezetén azt az aranyat használták fel, amely Amerika felfedezése (1492) után elsőként érkezett az Újvilágból. Padlózata is mestermunka. Itt őrzik a betlehemi jászolból való ereklyét is.

3.  nap (máj. 16., péntek):

Délelőtt a Római Magyar Akadémiát látogatjuk meg. Ez az intézet 1927 óta működik a Via Giulán álló Falconieri-palotában, ahol évtizedek óta a magyar művészeti és a kulturális élet színe-java alkothatott ösztöndíjasként. Róma egyik legpatinásabb palotája, amelynek számos részletét Borromini alakított ki a 17. században. Magyarország messze legértékesebb külföldi ingatlana. Ezt követően séta a Via Giulián és a Campo de’ Fiori téren.

Ebédszünet (ebéd egyénileg)

Délután a Santo Stefano Rotondo templom megtekintése áll a programon. Ez az a templom, ahol a legtöbb magyar emlék, a legtöbb középkori magyar emlék található. Nekünk magyaroknak
azért fontos ez a templom, mert a XV. században a magyar pálosok, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend kapta meg V. Miklós pápától, valószínűleg ők építették azt a szép kolostort is, amely a templomhoz kapcsolódik. Másfél évszázad múlva azonban a pálosok nem tudták fenntartani ezt a remek épületet így a jezsuiták vették át. Ebből lett később a Collegium Germanicum et Hungaricum. Az alapító okirat szerint minden 100 német diákra 12 magyarnak kell jutnia. A régi magyar zarándokház lebontásából kapott kárpótlási összegből alakították ki a Santo Stefano Rotondo ún. Magyar Kápolnáját, amelyet Szent István magyar király nevére szenteltek fel. Majd a San Giovani in Laterano templom megtekintésével, ahol II. Szilveszter pápa sírja látható (ő küldte Szent Istvánnak a koronát) fejezzük be a napot. A síremléken magyar művész által készített dombormű és latin felirat van.

4.  nap (máj. 17., szombat):

A délelőttöt a Colloseum (Róma talán legjellegzetesebb ókori épülete, a legnagyobb amfiteátrum. Az épület 72 és 80 között épült. Nevét a hagyomány szerint Néró császár hatalmas, 30 méter magas szobráról, a colossusról kapta, amely a közelben állt.), valamint a San Pietro in Vicoli-templom (Mózes szobor) megtekintésével töltjük. Déli órákban szabadidő (ebéd egyénileg) a Spanyol lépcsőnél, majd délután séta Róma barokk terein (Trevi-kút, Pantheon, Piazza Navona).

Este vacsora a „Királyok Tanyáján”, melynek különlegessége, a felszolgált ételsorokon kívül híres operarészleteket előadó művészek fellépése.

5.  nap (máj. 18., vasárnap)

Kirándulás Tivoliba, ahol Hadrianus római császár palota együttesének monumentális romjai állnak, majd a Villa D’Este következik, Itália legszebb reneszánsz kertjével, és híres szökőkútjaival.

Utána borkóstoló hidegtállal.

Késő délután séta a Gianicolo dombon. Előbb a San Pietro in Montorio templomba (Bramante Tempiettója) tekintünk be, majd a park közepéről, a város legszebb panorámáját élvezhetjük. Itt áll Garibaldi hatalmas lovas szobra, körülötte a sétányon pedig a 19. századi szabadságharcosok mellszobrai, köztük Türr Istváné is.

6.  nap (máj. 19., hétfö)

Délelőtt szabadidő, majd kb. 11 órakor indulás a reptérre.

A kirándulás összköltsége: 980.- euró (ezt az árat csak az első 30 jelentkező számára

tudjuk biztosítani. Későbbi jelentkezés kb. 50,- euróval drágább.)

Egyágyas felár éjszakákként 40,- euró.

Jelentkezni lehet Smuk Andrásnál a 77 44 219-es telefonszámon (ez fax is).

Határidő 2008 április 10.

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!