CSILLAGOS ÉG…

KÖNYVBEMUTATÓ

Az erdélyi „taxínész“ újra Bécsben járt

„Csillagos ég…“ című, önéletrajzi könyvének bemutatására érkezett Bécsbe Székely Szabó Zoltán. A 2022-ben megjelent kötet nyomán a 28 éven át az osztrák fővárosban élő erdélyi színész, író, tanár mesélt az itt töltött évekről, színházról, életről.

Székely Szabó Zoltán 1986-ban emigrált Romániából Ausztriába. A sepsiszentgyörgyi színház egykori zenésze, Székely Szabó jóbarátja küldött neki meghívót, így került Bécsbe. 28 évet élt a fővárosban, majd 2014-ben, miután nyugdíjba vonult, visszaköltözött Marosvásárhelyre. Azóta is ír, és most az „Europa“-Club hívta meg egykori tagját, kultúrfelelősét, az évkönyvük megálmodóját és szerkesztőjét, hogy mutassa be a bécsi közönségnek is legutolsó, életrajzi ihletésű, és az itt eltöltött éveket összegző könyvét.

https://volksgruppen.orf.at/magyarok/stories/3244654/

ORF/Bányi Kriszta

Emlékezzünk 1956-ra

Farkas Dorina, Bánhelyi József és Kilyénfalvi Gábor munkáját jegyző dokumentumfilm, amelyben hajdani menekültek meséltek arról a kalandos, szívbemarkolóan nehéz útról, ahogy átjutottak a határon, és ahogyan a hosszú évek múltán bár otthonra leltek Ausztriában, mégis megmaradtak magyarnak.

„Azok szólalnak meg, akik közöttünk élnek, olyan emberek, akikkel szinte naponta kapcsolatban vagyunk, de sosem gondoltuk volna róluk, hogy 1956-ban mi történt velük, hogyan élték meg, hogy el kell hagyniuk Magyarországot, miként tudták megőrizni az évtizedek alatt magyarságukat. – Van olyan megszólaló, akivel 25 éve dolgozom együtt, mégsem tudtam róla, hogyan került Ausztriába, mi történt vele akkoriban. A személyes sorsok érintenek meg. Remélhetőleg, az ünnepség résztvevői is így éreznek majd.” – mondta elöljáróban Mentsik Szilvia Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának elnöke.

Forrás:

Gombás Mónika

rolunk.at

A dokumentumfilmet itt láthatja:

élnek 2021 – YouTube

Magyarok a magyarokért

A bécsi „Europa“-Club 2004-óta hívja a magyarokat ökumenikus imaórára és koszorúzásra a Bad Deutsch Altenburg/németóvári Mária-templomba illetve temetőbe, a külfödön elhunyt magyarok jelképes sírjához. A legutóbbi találkozót szombaton, november 11-én tartották, melynek keretében egy emléktáblát is felavattak, az ausztriai magyarságért sokat tett személyek névsorával.

A Mária-templom idővel a magyarság fontos zarándokhelyévé vált, a bécsi, magyarországi, elsősorban mosoni és a felvidéki magyarság „Hármashatár“ találkozóhelyévé. A németóvári  – főleg gótikus, néhol román stílusú – templom épülete feltehetően egy 11. századi, Szent István király által emelt templom romjaira épült. A templom és a mellette található temető hamar vált az 56-os magyarok zarándokhelyévé, többen ide is temetkeztek. A sírok azonban az idő múlásával elárvultak, ezért a helyi önkormányzat úgy döntött: a gondozatlan síremlékek helyett felállítja „a magyarok jelképes sírját” – mondta a megemlékezések helyének hátteréről Mentsik Szilvia, a Kerekasztal elnöke.

Tovább bővültek a magyar emlékek

Az „Europa“-Club 2004-ben, a síremlék történetét megismerve határozott úgy, hogy  rendszeresen megemlékezéseket tartanak a templomban. Nemcsak a sír gondozását vették át, hanem adományokból egy kopjafát és a közeli parkban egy Szent István mellszobrot is felállítottak már. A magyar emlékek most tovább bővültek, a szombati ünnepélyes, ökumenikus imaórát követően egy 11 nevet felsorakoztató emléktáblát lepleztek le. A tábla felállítása magánadományokból és a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósulhatott meg.

Az ünnepségen köszöntő beszédet mondott többek között Mentsik Szilvia,  az Europa Club ügyvezető elnöke, Petra Wagener, Bad Deutsch Altenburg polgármestere, Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország Bécsi nagykövete és Pavel Bálint esperes, Németóvár plébánosa. Az ökumenikus imaórát Karvansky Mónika, bécsi református  lelkész mellett Farkas Ervin mosonmagyaróvári evangélikus lelkipásztor, Schranko László felvidéki katolikus plébános valamint Kiss Miklós nyugalmazott evangélikus lelkipásztor vezették.

Nemcsak meghalni, de élni is nehéz idegenben

A beszédekben többek között elhangzott, „nemcsak meghalni nehéz idegenben, hanem élni is. Nehéz megőrizni, továbbadni a magyar nyelvet, kultúrát, költészetet, történelmünket. Akiknek ezt sikerült, akik egész életükben ezen dolgoztak, azok előtt hajtunk ma fejet”, hangsúlyozta Szilágyiné Bátorfi Edit, bécsi magyar nagykövet.

Karvansky Mónika, bécsi református lelkész kihangsúlyoztay, hogy ez a hely, ez a temetőkert nem csupán a gyász helye. Ez egy fontos találkozóhely, ahol a bécsi, felvidéki  és magyarországi magyarok közösen emlékeznek, „itt találkozhatnak közös történelmükkel, közös múltjukkal, a közös gyökerekkel”.

Zenés műsor az emékezés jegyében

Az imaórát és felolvasásokat Galambos Lilla, Harrold Russel, Berényi Zsuzsa, Schmuck Éva művészek tették kamarkoncertjükkel ünnepélyessé, melyben a zsoltárok mellett az Ave Maria, Bartók: Este a székelyeknél, de az Elindultam szép hazámból című dalok is felcsendültek.

Ünnepi beszédet mondott továbbá és az emléktáblára felkerült személyeket méltatta Szemeredi Tibor, a Kerekasztal vezetőségi tagja. Az emléktáblára olyan nevek kerültek fel, akik 1990-óta sokat tettek az ausztriai magyarságért. Smuk András, az „Europa“-Club elnökének kezdeményezésére 2021-ben az egyesületek vezetői tettek javaslatot arra, hogy kik kerüljenek erre az emlékkőre, majd egy bizottság választotta ki a 10 nevet. „Akkor még nem sejtettük, hogy egy 11-ik név is felkerül erre a táblára, Smuk András neve, akit ez év januárjában vesztettünk el.

 

Amikor felmerült az emléktábla felállításának gondolata, akkor világos volt hogy azoknak akarunk maradandó emléket állítani, akik itt, közöttünk élve, ennek a kettős kötődésnek a jegyében tevékenykedtek, az ausztriai magyarság érdekében, szolgálatában dolgoztak. Erről a tábláról nagyon sok név lemaradt, köztük Galambos Ireneusznak, alsóőri bencés plébánosnak, az őrvidéki magyarság megmentőjének,  Csoknyai Péternek, az osztrák magyar Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik megalapítójának, Padányi Erzsébetnek, a cserkészcsapat megalapítójának, vagy  Ugri Mihálynak,  a gráci magyarság fő vezetőjének a neve.  Eltökélt szándékunk, hogy lesznek még emléktábláink, ahová ezek a nevek is felkerülnek majd”, emelte ki Szemerédi Tibor.

Az imaórát és koszorúzásokat követően a magyarok találkozója a helyi plébánián rövid agapéval zárult.

Weber Katalin, volksgruppen.ORF.at

https://volksgruppen.orf.at/magyarok/stories/3232154/?fbclid=IwAR3NH9sB0TGrE9dBL-7Yfo4pHmCyBQk1u_dP5zKI8NmpJkhYWLe9Sk4RUH4

 

További sajtóvisszhang:

Forrás: ma7.sk

Molnár Ilona

https://ma7.sk/hethatar/smuk-andras-emlektablajanak-avatasa-nemetovaron

 

 

 

Feleségek felesége

Sajtóvisszhang

Az előadás után Patka Heléna mesélt nekünk a darab keletkezéséről és koncepciójáról:

Rólunk.at: Mi szolgáltatta a folyamatos történet alapját, és teljesen autentikusnak vehető, vagy van benne fikció is?

Patka Heléna: Korábban Kerényi Ferenc (1944-2008) irodalomtörténész írt egy Júlia című monodrámát, és ő engedélyezte, hogy azt alapnak felhasználjuk. Emellett naplórészletek, versek és levelek szolgáltak forrásként, illetve egy Júliáról szóló életrajzi regény is inspirált.

Ami a darabban fikciónak tekinthető, hogy Petőfiék nem voltak ott március 15-én este a Nemzeti Színházban. Az ott történt események azonban a a forradalom fontos részei voltak, és ezt mindenképpen láttatni szerettük volna. Ennek az is oka, hogy az előadást gyakran használják rendhagyó irodalomóraként, és ott fontos, hogy a diákok számára az összes korabeli esemény megjelenjen a színpadon. Egyébként a gyerekek nagyon szeretik az ilyen oktatást, hiszen a száraz tananyaghoz képest sokkal színesebb, érdekesebb a színmű.

Forrás: Rólunk.at

Ezt hallgasd meg Juliskám!