KIRÁNDULÁS SOMOGYORSZÁGBA

KIRÁNDULÁS SOMOGYORSZÁGBA

„Abba a nemes megyébe, melyre én mindenkor idylliumos elmerüléssel emlékezem…” (Csokonai)

Buzsák – Somogyvár – Nikla – Marcali – Segesd – Nagyatád – Kaposvár – Kaposszerdahely – Szenna – Bárudvarnok – Bánya – Csurgó – Szenta – Kaszó (Baláta-tó) –– Szigetvár – Barcs

2011. június 1-5., (5 nap/4éj)

Szakmai vezető: Dr. Katona Attila (Szombathely) egyetemi tanár, történész

Szervezi: Mátyás Ibolya (Szombathely) Gabbiano Travel

Utazás: italbüfével felszerelt autóbusszal

Szállás: 4 éjszaka Nagyatádon, a Hotel Solar***-ban. (www.hotelsolar.eu)

Ellátás: reggeli és vacsora a szállodában, ebéd csomagolva, 1 x zenés vacsora

Somogyország – területét tekintve – a legnagyobb dunántúli megye. Fejét (Külső-Somogy) a Balaton hullámai mossák, lába (Belső-Somogy) a Dráva vizébe lóg. Ahogy hársból Harsány, fűzből Füzes, égerből Egres, úgy lett a somból Somogy. A térség „ezernyi völggyel tagolt dombság”. Kialakulásában nagy szerepe volt a területén egykor átfolyt folyóknak, amelyek vastag hordalékot terítettek le itt. Külső–Somogy szinte teljes egészében lösszel fedett, tagolt dombság. A völgyekben patakok csobogása hallatszik, köztük a történelemben ismert Koppányé. A táj tagoltságából adódóan sok erre a meghitt hangulatú kis falu. Különösen a Zselic tájegység területe romantikus vidék. A végtelenbe nyúló zöld dombhátak közötti völgyekben csak elszórva találunk kisebb településeket, még vasút sem vezet erre, amelynek zakatoló kerekei felvernék a betyárjárta erdők csendjét. Belső-Somogy pedig a Dráva és a Nagyberek közt elhelyezkedő enyhén buckás, kötött homokos síkság.

Ki ne hallott volna a török ellen hősiesen küzdő Zrínyi Miklós szigetvári cselekedeteiről, valamint a főleg császárhű magyar főnemesi családok (Esterházy, Batthyány, Pálffy, Draskovics, Festetics, Caprara) jelentős barokk, illetve klasszicizáló kúriáiról?

Bár somogyi tartózkodása során Csokonai Vitéz Mihály még kipellengérezte az itteniek tudatlanságát, de a 19. század elején a középkori városias települések iskolái már korszerű jogi, teológiai és gazdasági tudást is tudtak biztosítani (Csurgó, Kaposvár). Berzsenyi Dániel, a „somogyi Diogenész” niklai birtokán már európai léptekben tudott gondolkodni. A magyar művészettörténet számos, a régióból származó művészét ihlette meg a táj (Zichy Mihály, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Martin Ferenc).

Somogy etnikailag talán a legváltozatosabb, legszínesebb része az országnak. A magyarok mellett élnek itt horvátok, szlovákok, németek, szorbok, s a személy- és helynevek között dél-balkáni népcsoportok is föllelhetők.

Széptájú Somogy! Szívemre nőttél!

S ha lódulok, a lelked visszaránt!

Tölgyeid lombja, mint méhes döng:

Sok emléket hívó kakuk-madár. (Takáts Gyula)

Találkozó és indulás reggel 7.00 órakor Bécs I., Schwarzenbergplatz 16. sz. elől.

Program:

1. nap / szerda: Bécs – Zalaegerszeg – Buzsák – Somogyvár – Nikla – Marcali – Segesd – Nagyatád

7-12 óra között utazás autóbuszon Buzsákra, a somogyi táj legnépszerűbb falujába. A község a buzsáki hímzés (vézás, boszorkányos, rátétes) névadója, de itt a nép (magyarok, sokácok) a népszokásokat is őrzik. Járják a régi táncokat, a libegőst, a kopogóst, a forgóst. A buzsáki népművészet harmadik területe a fafaragás. Megtekintjük a Főtéren kialakított Tájházat, amelyet a Makovecz-iskola tervezett. A falu utcáján munka közben is megcsodálhatjuk a szorgos kezű asszonyokat, akik jellegzetes motívumokkal díszítik a terítőket és párnákat. A barokk templomban, az oltár Szűz Mária szobrát rendszeresen öltöztetik.

Továbbutazunk Somogyvárra, mely hajdanán Somogy történelmi központja volt, Koppány vezér szálláshelye. Itt már a bronzkorban erődített vár állt, de számunkra a honfoglalással kezdődik a hely igazi jelentősége. A környéken a Tar-Szörénd-nemzetség telepedett meg, ennek sarja volt Koppány. Szent István alatt, a pogánylázadás leverése után megyeszékhely lett. Szent István korában épült meg a királyi palota, az ispán székhelye. Szent László pedig francia bencéseket hívott be a híres Saint Gilles-i apátságból. A Szent Egyed tiszteletére, 1091-ben emelt háromhajós bazilika a klasszikus román bazilika-típus. Itt temették el 1095-ben Szent Lászlót. Valószínű, hogy a szentté avatását megelőző időben szállították át az akkor már rangosabb Váradra. Sajnos a somogyvári bencés Apátság a török időben elpusztult, de a feltárás után a templom–kolostor együttes alapjait, a kerengő néhány épen maradt oszlopát, a bazilikát építtető király (Szent László) egész alakos szobrát megtekinthetjük.

A következő megállónk Nikla. A település nevét az 1806-1836-ig itt élt Berzsenyi Dániel, a legnagyobb magyar óda-költő tette ismerté. Kúriája ma Emlékmúzeum, ahol a költő személyes használati tárgyai, levelezése, kéziratai és népi hangszerei is láthatók. A kertben még megtalálhatók a Berzsenyi és Wesselényi által ültetett vadgesztenyefák. Berzsenyi végső nyughelyét a községi temetőben keressük fel, a majd elszavaljuk a költő A magyarokhoz című nagy versét.

„Sok századoknak vérzivatarja közt

Rongált Budának tornyai állanak,

Ámbár ezerszer vak tüzedben

Véreidet, magadat tiportad…”

Továbbutazunk Marcaliba, mely településnek már a 15. században mezővárosi rangja volt. Akkoriban a Marczaliak voltak itt a földesurak. Felkeressük a Bernáth Aurél Galériát, melyet Bernáth Aurél (1895-1982) emlékére hoztak létre. Az Emlékmúzeum – ami a Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész munkáit mutatja be – megtekintése után séta a Széchenyi-kastély (ma kórház) arborétumszerű parkjában.

Majd utunk Segesdre vezet, mely egykor az ún. királynéi vármegye központja volt (a Somogyvár székhelyű ispánságtól délre lévő területeket II. Endre a feleségének ajándékozta). IV. Béla király is többször időzött itt. 1294-ben a településen alapították a megye legrégebbi ferences kolostorát. A török hódoltság után a Széchenyi család birtoka volt, ők építették a romantikus stílusú kastélyt, ami jelenleg szociális otthon. A település nevezetessége a 18. században épült ferences kolostor és templom, amelyben Dorffmeister István freskói láthatók.

Érkezés Nagyatádra, a szálláshelyre az esti órákban. Vacsora, szállás (4 éj).

2. nap / csütörtök Kaposvár – Kaposszerdahely – Szenna – Bárudvarnok – Bánya

Kaposvár város neve arra a kicsiny várra emlékeztet, amely valamikor a Kapos mocsaraival övezve védte a környéket. A város csendes életet élt hosszú ideig: „Dombjainkon száz és száz présház és hársak, akácok között kápolnák voltak. Ilyen lett „…az Árpád-házi királyok hajdani kanászainak fészke…” (Takáts Gyula). A jelenre és jövőre utal Kaposvár újabb kori jelzője: „a lehetőségek városa”. Városnéző sétánkat a Kossuth téren kezdjük, melyet 2003-ban dísztérré alakítottak. Az eklektikus Városháza (1903) lépcsőházában a régi Kaposvárt megörökítő falfestményekben és a megye egykori családjait bemutató színes üvegablakokban gyönyörködhetünk. Az egykori Erzsébet–szálló (1901) színes Zsolnay–cserepeivel a városközpont egyik legszebb épülete. A századfordulón élénk irodalmi és zenei élet zajlott, járt itt többek közt Blaha Lujza, Ady Endre és itt játszott zenekarával Barcza József (Szimplíciusz), az európa hírű cigányprímás. A Széchenyi–tér kezdeténél a barokk Csokonai-fogadó valamikor az Esterházy hercegek uralmának központi épülete volt. Csokonai látogatásával és Dorottya című vígeposzával vált híressé.

Árnyas fák alatt áll a városban született Nagy Imrének, Magyarország mártírhalált halt miniszterelnökének a szobra (a rehabilitálásának évében 1989-ben emléktáblát helyeztek el a szülőházán). Tőle pár métere a megyeháza előtti parkban több kopjafát állítottak a doni hősi halottak emlékére és az 1956-os forradalom áldozatainak tiszteletére. A sétálóutca végén találjuk a szecessziós Dorottya–házat, melynek 300 személyes dísztermében rendezik farsang idején az országos hírűvé vált Dorottya–bált. Az épület előtt a költő Csokonai Vitéz Mihály mellszobra látható. Utunk a Rippl-Rónai-Múzeumhoz vezet, ez az épület volt a Megyeháza 1983-ig. A főutca közepén láthatjuk Tischler Ferenc Rippl–Rónai József c. alkotását. Róma-hegyi villájából a művész rendszerint csacsifogaton jött a városba, és a szobor is így ábrázolja. A Berzsenyi–parkban megtekintjük Berzsenyi szobrát, valamint Gera Katalin alkotását, a Szabadság angyalát. A 44-es gyalogezred emlékoszlopa a történelmi múltat idézi.

A városnéző séta egyik pihenőjét itt a parkban, a Zsolnay ivókútnál tartjuk. A római hegyen álló Rippl-Rónai-villa, a Keleti temető (a festőművész síremléke) és az Arany Oroszlán Patika megtekintése után a várdombra felkapaszkodva láthatjuk a szentjakabi Bencés Apátsági Romkertet. A Városligetben az Olimpikonok emlékoszlopa, az Életfa, az aradi vértanúk kövei és az úszó szökőkút látványa fogad bennünket.

Kaposvárt elhagyva Kaposszerdahelyre érkezünk, itt fafaragással ismerkedünk.

A következő település Szenna, melyről nem véletlenül szól a nóta: „A szennai lipisen-laposon”, mert a falu környéke gyönyörű dombvidék. Legfőbb nevezetessége az élő falu közepén felépített skanzen, hazánk első Európa Nostra–díjas Falumúzeuma (1980), ahol a belső-somogyi és a zselici faházas, talpas lakóházak találhatók. A Falumúzeum a református templom köré épült, amely festett kazettás mennyezetével, festett karzataival a környéken egyedülálló. A Zselic legnyugatibb részén elhelyezkedő Bárudvarnokon keresztül érkezünk a bányai falurészre. Fent a dombtetőről gyönyörű látványban lesz részünk. A Gólyavölgyi-patak mentén megállásra késztető tavacskát és a Zselic tájvédelmi körzet erdeit láthatjuk. Itt található Pali betyár sírja és Mátyás király kútja.

3. nap / péntek Nagyatád – Csurgó – Szent Mihály-hegy – Baláta-tó (Szenta, Kaszó)

Nagyatád a Dél-Dunántúl ritka síkvidéki városainak egyike. A város központjába vadgesztenyesor vezet, központi parkjában pedig vörös tölgyek, nyírek, kínai császárfák és narancseperfák pompáznak. Először az 1740-ben épült ferences kolostort és templomot tekintjük meg, majd a nemzetközi Faszobrász- és szoborparkban az 1975 óta Nagyatádon alkotó művészek 64 darab monumentális alkotását.

A program után Csurgóra utazunk. A Zalaapáti-hát déli részén települt város a kulturális életben betöltött szerepe miatt vált jelentőssé. A haladó szellemű Festetics György gróf 1792-ben alapította (1799 tavaszára készült el) azt a református gimnáziumot, amelynek szellemi kisugárzása még napjainkban is érezhető. A sok neves itt járt tudós, politikus (Deák Ferenc), költő és író (Virág Benedek) közül a legmaradandóbb emléket Csokonai Vitéz Mihály hagyta hátra, aki itt tanított. Csokonai 1799. május 27-én foglalta el a tanári állást, és 1800. február végéig tartózkodott Csurgón. A hatosztályos grammatikai iskolában jóformán minden tantárgy tanítása az ő gondja volt. Diákjaival megszervezi a színjátszást, drámai műveinek előadását. Az egykori csurgói református felekezeti gimnázium épülete ma a Városi Múzeum kiállításainak ad otthont. A város történelméről, a különféle kismesterségekről láthatunk itt állandó kiállítást, valamint Raksányi Lajos (1995-1986) festményeit tekinthetjük meg. Az új iskola épülete (1896) körül alakították ki 1936-ban a Kegyeleti parkot, ahol a városhoz kötődő nevezetes egyéniségek tiszteletére emlékműveket állítottak (pl.: Csokonai emlékpad és szobor). Érdekes színfoltja a parknak az úgynevezett Festetics-kapu, mely az 1940-es tanévtől kezdődően a csurgói diákélet jelképe lett. Az első tanév elején a diákká fogadást, majd a ballagást is itt tartják.

Délután Őrtilos felé vesszük utunkat. Itt végződik a meredek dombokkal jellegzetes Zalaapáti-hát, amely a Zalai dombvidék legdélibb nyúlványa. A Dráva fölé magasodó Szent Mihály-hegyről szép kilátás nyílik a két bővizű és erős sodrású folyó, a Dráva és a Mura összefolyására. A Szent Mihály-hegyen épült barokk műemléktemplom (1740) a környék nevezetes búcsújáróhelye. A templomtól délre áll a 1848-49-es szabadságharc emlékműve és a „Festung”. A hagyomány szerint a török időben fontos védelmi magaslat volt a hegynek ez a része. 1848-ban Perczel Mór innen lövette a Légrádba szorult illír csapatokat.

Ezen nevezetességek megtekintése után a Baláta-tó (homokbuckák közötti lefolyástalan mélyedés, érintetlen lápvidék) felfedezése következik. A tavat a Szenta-i vasútállomásról induló Karácsony nevű kisvasúttal közelítjük meg. A gőzös lassú, de látnivalókban bővelkedő utazást ígér (erdők, gímszarvasok, fekete gólya). A vacsorát Kaszópusztán egy jellegzetes somogyi fogadóban, az Öreg tölgyben (vad és kemencés ételek) cigányzene mellett fogyasztjuk el.

4. nap /szombat: Szigetvár – Barcs

A nagy történelmi múltra visszatekintő kisvárost, Szigetvárt a Zselicben eredő Almás-patak mocsaras vidékéről kiemelkedő lösz dombra építették. A hely jelentőségét jelzi, hogy Zrínyi Miklós horvát bán éppen itt próbálta megállítani a Szulejmán szultán személyes vezetésével felvonuló ellenséges hadakat 1566-ban. A várat a győztes törökök építették fel ma is látható formájában az Ali pasa dzsámijával (ma ferences rendi templom) együtt. A várlátogatás után megkoszorúzzuk a Polgármesteri Hivatal előtti hatalmas Oroszlán szobor Magyarországon a legrégibb Zrínyi emlékmű (1878), talapzatán Vörösmarty Mihály soraival: „… Ott hős Zrínyi körül bátor daliák nyugosznak…”.

A délutánt Barcson töltjük egy drávai sétahajózással.

5. nap / vasárnap Reggeli után utazás vissza Bécsbe.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

Részvételi díj 1 főre  1 ágyas felár

380,- euró  40,- euró

Jelentkezni lehet Smuk Andrásnál a 77 44 219-es telefon-, illetve faxszámon, vagy az a.smuk@gmx.at e-mail-címen..