Koszorúzási ünnepség és a Nemzetközi Dunafilharmónia jubileumi koncertje az Összetartozás napján

2023. 06. 06.

Beszámoló

Koszorúzási ünnepség és a Nemzetközi Dunafilharmónia jubileumi koncertje az Összetartozás napján

Bad Deutsch-Altenburgban/Németóváron, 2023. június 4-én, 16 órakor került sor, az „Europa”-Club által 2016. május 26-án állított Szent István szobornál az immár hagyományos koszorúzási ünnepségre. Különös jelentőséget kapott a hármas határnál a megemlékezésünk, hiszen június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja, felemelő találkozás a felvidéki, a magyarországi és ausztriai magyarok számára, hogy kifejezzük „Határ el nem választ bennünket!”.

Az ünnepi megemlékezés keretében Mentsik Szilvia asszony, az „Europa”-Club ügyvivő elnöke és a Kerekasztal elnöke lélekemelő bevezető szavai után, Dr. Hans Wallowitsch úr, Bad Deutsch-Altenburg polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően Molnár Ilona, a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Szakközépiskola volt igazgatója asszonyának megható gondolatait zárhattuk szívünkbe.

A beszédek között igazi kulturális csemegát kaphattunk: az Alistáli Művészeti Alapiskola gyermek tánckara bűvölte el a megjelenteket, valamint Tóth Domonkos, az MDE-VUS alelnöke szavalatát hallhattuk.

Részvételével és ünnepi beszéd tartásával tisztelte meg az esemény résztvevőit Őexcellenciája Dr. Nagy Andor, Magyarország ausztriai nagykövete, valamint Dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Az ünnepi alkalom koszorúzással ért véget.

A koszorúzás után, a Mária templomban, amelyet Szent István királyunk alapított 1028-ban, 17.30-tól a 20 éves Nemzetközi Duna Filharmónia jubileumi koncertjére került sor. Ez a CENTROPE ünnepi rendezvény a középeurópai, határon átnyúló együttműködés figyelemre méltó kulturális eseménye volt, amelynek rendkívül fontos szerepe van a diaszpórában élő magyarság identitása ápolásában.

20 óra 23 perckor közös mécsesgyújtással csatlakoztunk honfitársainkhoz, hogy szerte a világban közösen emlékezzünk a trianoni szomorú eseményre.

Ünnepi Köszöntő a Felvidékről érkezettek, a szlovákiai magyarok üzenete

Tisztelt Határon innen és határon túlról érkezett Jelenlévők, összetartozó közösséget alkotó Nemzettársaink!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Felvidékről érkezettek, szlovákiai magyarok nevében nem kis meghatottsággal köszönthetem Önöket Németóváron- Bad Deutsch Altenburgban Szent István királyunk szobránál a nemzeti összetartozás napján, június 4-én, a magyar Országgyűlés által 2010. május 31.-én törvénybe iktatott emléknapján.

Bennünket, a Szent István szobornál összejött magyarokat, összeköt a nemzeti összetartozásba vetett erős hitünk és elkötelezettségünk. Az „Europa”-Club nem csak az elmúlt évek során, hanem napjainkban is az anyanyelvi kultúra, a hagyományok és határon átívelő emberi kapcsolatok ápolásának európai fóruma, bázisa, amit valamennyien megtapasztalhattunk.

Azzal is tisztában vagyunk, hogy milyen nagy jelentősége, szerepe volt abban, hogy a magyar műveltséget ápoló közösség élő valóság tudott maradni Bécsben.

2004-től a Szent István szobor felállításának évétől hagyománnyá vált az 1964-ben alakult Bécsi Magyar Kultúregyesület, „Europa”-Club szervezésében minden évben ünnepi megemlékezést tartani az Ausztriában élő magyarok, Magyarországról és Felvidékről érkezett magyarok részvételével.

Számomra ez az emléknap a mai napig elképzelhetetlen volt Smuk András nélkül. Most is akarva-akaratlanul várom, lelki szememmel látom, amint megjelenik, ahogy elénk jön, és barátságosan üdvözöl. Hiányzik az Ő varázslatos lénye, személyisége nemcsak nekem, hanem mindazoknak, akik ismerték Őt és munkásságát. Hosszú évek óta tartó baráti kapcsolatunk vezetett az „Europa“-Club ünnepi megemlékezéseire, elmaradhatatlan történelmi évfordulóira, a névtelen magyar hősi halottjaink koszorúzási szertartásaira, megannyi rendezvényére. Az így működő rendszeres együttműködést, találkozókat, a szoros emberi kapcsolatok tudják legjobban megerősíteni. Ezért ennek érdekében fontosnak tartjuk azokat a rendezvényeket, ahol mi magyarok találkozni és együtt tudunk lenni. A közös találkozások erősítik összetartozásunkat és segítenek abban, hogy együtt tudjunk gondolkodni nemzetünk múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

A Kárpát –medencei magyar iskolák életében új együttműködési lehetőség nyílt Bécsben AMAPED (Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete) Mentsík Szilvia igazgatónő irányította szavalóversenyeken való szereplés, rendszeres rajzkiállításokon való részvétel által Ausztriában és Szlovákiában.

Nem is szólva Katona Ágnes szervezésével a felvidéki diákok magyarországi és ausztriai közös projektjeiről, valamint Ausztriában és  Szlovákiában megszervezett nagytehetségű művészek hangversenyeiről. Ezek a közös együttműködési tapasztalatok vezettek rá, hogy a magyar nemzet valójában személyes kapcsolatok hálózata is.

Meggyőződésünk szerint, nemzetünk megmaradása nem attól függ, hogy hányan vagyunk, hanem attól, hogy van-e bennünk magyarságtudat, magyar lélek, életerő a megmaradásra.

Amíg Ausztriában a magyarság szórványban él, az identitás megőrzése a kultúra és az egyházak által történik, addig napjainkig Szlovákiában a magyarság tömbben él, kivétel a Nyitra melletti szórvány. A legutóbbi népszámlálás szerint 450.000 –en vallották magukat magyarnak Szlovákiában. Azonban erre a számadatra Szerb Antaltól származó mondattal tudnék válaszolni, mely szerint: „Magyarnak lenni nem állampolgárságot jelent, hanem nyelvet, kultúrát.“

Nekünk, Szlovákiában élő magyaroknak fontos magyarságunk megtartása, melynek fő bástyái a magyar tanítási nyelvű oktatási intézményeink. Erre jó példa a rendezvényen szereplő Alistálról érkezett Művészeti Alapiskola magyar hagyományokat őrző gyermek tánckara.

A Kárpát-medencei összkép szerint 2023-ra a szlovákiai magyar óvodák száma növekedett, míg a szlovákiai magyar alapfokú iskolák száma az utóbbi tíz évben 4 százalékkal csökkent. Az utóbbit demográfiai folyamatok, csökkenő gyereklétszám, migráció, elvándorlás és asszimiláció okozta. A magyar középiskolások létszáma pedig 12 500-ről 9000-re esett vissza. Véleményem szerint a magyar iskolákba járó tanulók létszámának növekedését azzal érhetjük el, hogy a magyar tannyelvű iskolákban az oktatás minősége jobb lesz, mint a többségi nemzet, illetve idegen nyelvi iskolákban levő oktatás színvonala. És ezután lehet beszélni a tudatosan vállalt nemzeti hovatartozás szerepéről, fontosságáról. Ez a jelenünk helyzetképe.

A múltunk pedig jelzi, hogy „Felvidék mindig, ma is bástyája és végvára volt a magyarság nagy szerepének, s ismerte és őrizte a varázsszót, a szép szavú, a szárnyaló lelkű, a fogékony és érzékeny magyar műveltség varázsát.“ Márai Sándor Az örök Felvidék című írásából vett idézet is azt bizonyítja, hogy a felvidéki magyarság örök értékét a műveltségnek a bástyái és végvárai jelentik. Kevés nép dicsekedhet olyan gazdag kultúrával, irodalommal, annyi magyar származású Nobel-díjas tudóssal, mint a magyar.

Tartsuk hát szem előtt Bessenyei György, a magyar irodalom programadójának Bécsben íródott Magyarság röpiratából gyakran idézett szállóigévé lett mondatát: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.“, mellyel a magyar nyelv európai szintre tevését szorgalmazta.

Ha ezt tudatosítjuk, akkor a jövőnk is értékeinket megőrző lesz, és örökségteremtő életet élhetünk tovább szülőföldünkön.

Ez a mai nap is bizonyítéka annak, hogy a Szent István szobránál tartott koszorúzási ünnepségen résztvevőket, a magyar nyelv és kultúra köti össze.

Hitem és meggyőződésem, hogy a magyar nemzethez való tartozás nem mérhető semmivel, ezzel születünk, ez bennünk marad, amíg élünk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Monár Ilona, nyugalmazott szakközépiskolai igazgató