Kultúrtörténeti kirándulás Bajorországba – magyar emlékek nyomában

2017. június 02–05.

(4 nap/3 éj)

Útvonal: Bécs – Regensburg – Nürnberg – Burg Kastl – Walhalla ̶ Passau – Schlögen

Szervezi: Mátyás Tiborné, a Gabbiano Travel Utazási Iroda (Szombathely) ügyvezetője

Szakmai vezető: Kucsera János

Bevezető:

Kultúrtörténeti kirándulásunk következő programja a Pünkösd napjaiban megrendezésre kerülő bajorországi barangolás lesz: Regensburg, Nürnberg, Passau városok magyar emlékeinek felfedezésére indulunk – fűszerezve e csodás történelmi városok látogatását – utazással Burg Kastl-ba, a híres „Alma Mater”-ba, ahol a Magyar Reálgimnáziumban 50 éve érettségizett diákok találkozójának egész napos ünnepségén lehetünk jelen; továbbá egy csipetnyi megállással a „Walhalla”-nál; valamint egy látványos hajózással a Duna egyik legszebb szakaszán Passautól Schlögenig.

Magyarország nyugati viszonylataiban a német a legrégebbi kötődés, ezen belül pedig a bajor a legősibb kapcsolat. A közös történelmi múlt az Augsburg környéki 955-évi Lech-mezei csatával kezdődött, ahol magyar seregünk vereséget szenvedett. A Lech-mezei csata következményei így meghatározóan befolyásolták a német és a magyar törzsek nemzetté válását és a keresztény eszmeiség elfogadását is.

Szent István királyunk korában még a közvetlen szomszéd, Bajorország és a Kárpát-medence államisága szoros szálakon kapcsolódott egymáshoz, sőt azután is, hogy a Habsburg Birodalom mintegy kettőjük közé ékelődve fokozatosan átvette Magyarország legfontosabb nyugati kötelékének szerepét.

Kirándulásunk a részben közös múlt, a magyar emlékek és események felidézése mellett természetesen a kiemelkedő építészeti és kulturális alkotások, értékek felkeresésére is lehetőséget nyújt, továbbá az utazás során olyan elismert személyek méltatására is sor kerül, majd, akik (nagy)magyarországi születésűek vagy éppen bajor gyökereket hordozó kiválóságok voltak, akik hírnevüket ugyan Bajorországban szerezték, ill. ott erősítették tovább, mégis a mi büszkeségeink, példaképeink napjainkban is (Árpád-házi Szent Erzsébet, Ajtósi Albert, Liszt Ferenc, Benczúr Gyula, Neumann Miksa, stb.).

Program:

1. nap: Indulás reggel 7 órakor Bécsből, a Schwedenplatzról. Utazás autóbusszal Ausztrián keresztül Bajorországba. Érkezés a délelőtti órákban a Duna partján fekvő festői városba, Regensburgba, mely a 8. századtól érseki székhely, 2006 óta a Világörökség része.

Regensburgban közel 1200 műemlék értékű épület őrzi császárok, hercegek, tudósok emlékét és a kulturális élet örökségét. A város első magyar emléke szintén őseink 955-ös Lech-mezei vereségének gyászos következménye, ugyanis I. Ottó király itt végeztette ki a magyar sereg három vezérét: Bulcsút, Súrt és Lélt (Lehelt). Egyes feltételezések szerint I. István és Hunyadi Mátyás királyaink is megfordultak Regensburgban. Az egyházi zeneszerző és orgonista, Vollmuth János (1643-1724) itt élt és tanított ebben a birodalmi gyűlésekről ismert városban, de Esterházy (III.) Pál Antal, az első felelős magyar kormány külügyminisztere is itt töltötte élete nagy részét.

Városnéző sétánk során az Óvárosban megnézzük a Porta Praetoriát, a Dunát átszelő 12. századi építészeti csodát, a Kőhidat, a pazar Régi Városházát, a körülötte álló patrícius toronyházakat és a Szent Péter dómot – a világ legnagyobb függő orgonájával, Kerengőjében pedig egy magyar harcos kőtorzójával. Elsétálunk az Alsó-székesegyházhoz (Niedermünster) is, ahol magyar vonatkozású szarkofágok és relikviák (ill. másolatok) találhatók. Felkeressük még az Alter Kornmarkt déli oldalán álló Régi Kápolnát is, Regensburg legrégibb templomát. A kápolnában található egy derűs, gazdag színvilágú freskó: „Gizella és István házasságkötése”. Emlékezetes dátum: a 2006-os év, amikor is itt misézett XVI. Benedek pápa. Ellátogathatunk a Történelmi Múzeumba (az egykori minorita zárda épülete), ahol 543 db Budán, Kassán, Körmöcbányán és Pécsett veretett magyarországi aranypénzérméket láthatunk – feltehetően Károly Róbert uralkodásának éveiből. Regensburgi látogatásunk a Magyar Intézetben fejeződik be. Vacsora, szállás Regensburgban (3 éj).

2. nap: Reggelit követően Nürnberget – Németország műemlékekben egyik leggazdagabb városát fedezzük fel. Nürnberg a középkorban a Német-Római Birodalom legfontosabb városai közé tartozott, az újonnan megválasztott királyok és császárok itt tartották első birodalmi gyűlésüket. Évszázadokon keresztül itt őrizték a német-római koronaékszereket is. A város fejlődése a 15-16. században érte el csúcspontját a virágzó kereskedelem, a tudomány és a művészetek terén. Itt élt Ajtósi Albert ötvösmester, valamint fia, a világhírű festő ifj. Albrecht Dürer, Balassi Bálint irodalmunk első klasszikusa, Kupeczky János kutató és portréfestő is. A városban található Német Nemzeti Múzeumban, a Városi Könyvtárban és a Városi Levéltárban több látnivaló is említésre méltó. Nürnbergben tizenegy utca visel magyar „pl. Banatstrasse, Franz Liszt-Strasse, Leharstrasse, Semmelweisstrasse, Siebenbürger Strasse, Budapester Strasse.”

Nürnberg Mögeldorf-i városrészétől nem messze az altenfurti negyedben a román kori építészet egyik remekművét, a helyi Rundkapellét is megnézhetjük. A kör alakú, Ungarn-kapelleként is emlegetett magyar kápolna Nürnberg legrégibb szakrális épülete (1073). A hely első írásos emléke Nagy Lajos királyunk édesanyjának a kápolna javára történő adakozásáról tanúskodik.

A magyarság száma napjainkban mintegy hatezerre becsülhető. A Magyar Kultúregyesület 1969-ben alakult. A Hétvégi Magyar Iskola, a Református Gyülekezet, a Katolikus Misszió, a cserkészcsapat, a Konzulátus mind-mind a magyar közösségi élet erősítője. Városnéző sétánk, a fallal körülvett nürnbergi óváros gótikus és reneszánsz palotái, templomai, az egykori fejedelmi vár, a hangulatos polgárházak és világhírű múzeumok között zajlik. Megtekintjük a Szt. Szébaldusz templomot, a régi városházát, a Szentlélek kórházat, a Miasszonyunk templomot és Albrecht Dürer házát is.

3. nap: Ezen a napon Burg Kastl kisközségben található Magyar Gimnáziumot látogatjuk meg. Az egykori bencés várkolostorban kapott otthont az 1957 és 2006 között fennállt Magyar Reálgimnázium, valamint a világ minden részéről ideérkező magyar ajkú gyermek. Virágkorában az „iskolavár” valóságos magyar faluvá varázsolta Kastl-t a maga több száz diákjával, magyar üzletével, cserkésztáboraival. Az évek során az iskola értékes könyvtárral, Európa-szerte ismert néptáncegyüttesekkel, zenekarokkal, cserkészcsapatokkal gazdagodott. A magyar identitást fél évszázadon át erősítő gimnáziumban tölgyfakereszt, faragott fatáblák, kopjafás emlékkert tanúsítják ötven esztendő diákjainak háláját. Részvétel az ünnepi misén és műsorokon.

Délután a kelta eredetű Donaustaufba utazunk, melynek 10. században épült várát – Tuto regensburgi püspök építtette. A történelmi évszázadok folyamán a vár stratégiailag fontos szerepének köszönhetően gyakran gazdát cserélt, így egyáltalán nem meglepő tény, hogy az 1382-es évben a regensburgi püspökség 13000 magyar arany forintot fizetett a várért Magyarországnak. A várhoz vezető utca – az Attilastrasse – a legendás hun király nevét viseli. A vár alatt hófehér csarnoktemplomával büszkélkedik Walhalla, valamint a szigetekkel pompázó, kanyargó Duna.

Itt Donaustaufban a „Dicsőség csarnokát” (Walhalla) tekintjük meg, amely a német történelem kiválóságainak állít emléket. 130 mellszobor és 65 emléktábla – többek között Szent Erzsébet, ifj. Albrecht Dürer, Mária Terézia magyar királynő, Lotaringiai Károly herceg márvány mellszobrait is megtalálhatjuk a kőbe öntött arcképcsarnokban.

4. nap: Negyedik kirándulónapunk délelőttjén Passau magyar emlékeit tekintjük meg. A három folyó (Inn – Ilz – Duna) találkozásánál épült kelta alapítású város a Kárpát-medencéhez másfél ezer éves kapcsolatot jegyezhet magának. Passau nemcsak a három folyó városa, de a magyar királynék városaként is ismert.

Az V. századi alapokra épült, Szent István vértanúról elnevezett Dóm Bajorország leghatalmasabb harangjával és a világ legnagyobb templomi orgonájával büszkélkedhet. A passaui Dóm magyar vonatkozású jelentősége számunkra az, hogy a Dóm érsekének patronálásával épült fel az esztergomi bazilika Szent István koronázásáig. A Dóm építészeti és egyháztörténeti elismertsége a mai napig töretlen. A Dóm meglátogatása után a Niedernburg–i kolostor zárdaépületéhez sétálunk, ahol, mint apátnő hunyt el 1059-ben Boldog Gizella első királynénk. A 2001. május 7-én, Gizella napján állított díszes kétnyelvű emléktábla felállításában jelentős szerep jutott a helyi magyaroknak is. Gizella királyné nyughelye a zárda Szent Kereszt nevű román kori templomának déli oldalán található – két sassal és felirattal ellátott díszes gótikus szarkofág 1420-ből. Gizella karcsont-relikviája az 1662-es tűzvészig a Dóm kincstárát gazdagította. Itt a Parz kápolnában található még Boldog Gizella színes ülőszobra és őt, mint királynét és apátnőt ábrázoló festmény. Elhelyezzük koszorúnkat a Gizella-sírnál, majd a Városháza térre megyünk. A városháza Duna-parti oldalán német nyelvű bronz emléktáblát, a 125 x 60 cm nagyságú domborművet Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné tiszteletére emelték 1904-ben. A városháza híres festménye az 1532-ben a törököket visszaverő Jurisics Miklóst ábrázolja. A megemlékezés és fotózás után Passauban hajóra szállunk és a Duna egyik legszebb szakaszát hajóról csodáljuk meg egészen Schlögenig. Schlögenben autóbuszunk vár bennünket. Érkezés Bécsbe a kora esti órákban.