Magyarok a magyarokért
A bécsi „Europa“-Club 2004-óta hívja a magyarokat ökumenikus imaórára és koszorúzásra a Bad Deutsch Altenburg/németóvári Mária-templomba illetve temetőbe, a külfödön elhunyt magyarok jelképes sírjához. A legutóbbi találkozót szombaton, november 11-én tartották, melynek keretében egy emléktáblát is felavattak, az ausztriai magyarságért sokat tett személyek névsorával.
A Mária-templom idővel a magyarság fontos zarándokhelyévé vált, a bécsi, magyarországi, elsősorban mosoni és a felvidéki magyarság „Hármashatár“ találkozóhelyévé. A németóvári – főleg gótikus, néhol román stílusú – templom épülete feltehetően egy 11. századi, Szent István király által emelt templom romjaira épült. A templom és a mellette található temető hamar vált az 56-os magyarok zarándokhelyévé, többen ide is temetkeztek. A sírok azonban az idő múlásával elárvultak, ezért a helyi önkormányzat úgy döntött: a gondozatlan síremlékek helyett felállítja „a magyarok jelképes sírját” – mondta a megemlékezések helyének hátteréről Mentsik Szilvia, a Kerekasztal elnöke.
Tovább bővültek a magyar emlékek
Az „Europa“-Club 2004-ben, a síremlék történetét megismerve határozott úgy, hogy rendszeresen megemlékezéseket tartanak a templomban. Nemcsak a sír gondozását vették át, hanem adományokból egy kopjafát és a közeli parkban egy Szent István mellszobrot is felállítottak már. A magyar emlékek most tovább bővültek, a szombati ünnepélyes, ökumenikus imaórát követően egy 11 nevet felsorakoztató emléktáblát lepleztek le. A tábla felállítása magánadományokból és a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósulhatott meg.
Az ünnepségen köszöntő beszédet mondott többek között Mentsik Szilvia, az Europa Club ügyvezető elnöke, Petra Wagener, Bad Deutsch Altenburg polgármestere, Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország Bécsi nagykövete és Pavel Bálint esperes, Németóvár plébánosa. Az ökumenikus imaórát Karvansky Mónika, bécsi református lelkész mellett Farkas Ervin mosonmagyaróvári evangélikus lelkipásztor, Schranko László felvidéki katolikus plébános valamint Kiss Miklós nyugalmazott evangélikus lelkipásztor vezették.
Nemcsak meghalni, de élni is nehéz idegenben
A beszédekben többek között elhangzott, „nemcsak meghalni nehéz idegenben, hanem élni is. Nehéz megőrizni, továbbadni a magyar nyelvet, kultúrát, költészetet, történelmünket. Akiknek ezt sikerült, akik egész életükben ezen dolgoztak, azok előtt hajtunk ma fejet”, hangsúlyozta Szilágyiné Bátorfi Edit, bécsi magyar nagykövet.
Karvansky Mónika, bécsi református lelkész kihangsúlyoztay, hogy ez a hely, ez a temetőkert nem csupán a gyász helye. Ez egy fontos találkozóhely, ahol a bécsi, felvidéki és magyarországi magyarok közösen emlékeznek, „itt találkozhatnak közös történelmükkel, közös múltjukkal, a közös gyökerekkel”.
Zenés műsor az emékezés jegyében
Az imaórát és felolvasásokat Galambos Lilla, Harrold Russel, Berényi Zsuzsa, Schmuck Éva művészek tették kamarkoncertjükkel ünnepélyessé, melyben a zsoltárok mellett az Ave Maria, Bartók: Este a székelyeknél, de az Elindultam szép hazámból című dalok is felcsendültek.
Ünnepi beszédet mondott továbbá és az emléktáblára felkerült személyeket méltatta Szemeredi Tibor, a Kerekasztal vezetőségi tagja. Az emléktáblára olyan nevek kerültek fel, akik 1990-óta sokat tettek az ausztriai magyarságért. Smuk András, az „Europa“-Club elnökének kezdeményezésére 2021-ben az egyesületek vezetői tettek javaslatot arra, hogy kik kerüljenek erre az emlékkőre, majd egy bizottság választotta ki a 10 nevet. „Akkor még nem sejtettük, hogy egy 11-ik név is felkerül erre a táblára, Smuk András neve, akit ez év januárjában vesztettünk el.
Amikor felmerült az emléktábla felállításának gondolata, akkor világos volt hogy azoknak akarunk maradandó emléket állítani, akik itt, közöttünk élve, ennek a kettős kötődésnek a jegyében tevékenykedtek, az ausztriai magyarság érdekében, szolgálatában dolgoztak. Erről a tábláról nagyon sok név lemaradt, köztük Galambos Ireneusznak, alsóőri bencés plébánosnak, az őrvidéki magyarság megmentőjének, Csoknyai Péternek, az osztrák magyar Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik megalapítójának, Padányi Erzsébetnek, a cserkészcsapat megalapítójának, vagy Ugri Mihálynak, a gráci magyarság fő vezetőjének a neve. Eltökélt szándékunk, hogy lesznek még emléktábláink, ahová ezek a nevek is felkerülnek majd”, emelte ki Szemerédi Tibor.
Az imaórát és koszorúzásokat követően a magyarok találkozója a helyi plébánián rövid agapéval zárult.
Weber Katalin, volksgruppen.ORF.at