Őrségi tájakon (Magyarország, Szlovénia)

Őrségi tájakon

(Magyarország, Szlovénia)

2017.09.28-30. (3 nap/2 éj)

Útvonal: Bécs – Őriszentpéter – Szalafő/Pityerszer – Pankasz – Gosztola – Velemér – Magyarszombatfa – Szentgyörgyvölgy – Márokföld – Nagytótlak (Selo) – Zsitkóc – Lendva – Bécs

Szervezi: Mátyás Tiborné, a Gabbiano Travel Utazási Iroda (Szombathely) ügyvezetője

Szakmai vezető: Dr. Katona Attila – történész

Bevezető:

Az Őrség tájkörzet felfedezésére hívjuk a kultúrtörténeti kirándulásokat kedvelő Európa Club tagságunkat, barátainkat.

Az Őrség a mai Magyarország egyik legszebb, zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység.

A látnivalókban és természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben a kulturális örökség, valamint a hagyományőrzés teljes tára napjainkban is jelen van. Szakrális emlékek: templomok az Árpád–korból, haranglábak, népi lakóházak, népi műemlék épületegyüttes és földvár; a változatlan formában megőrzött népi mesterségek: fazekasság, kópickötés, tökmagolajütés, továbbá az önellátó parasztgazdálkodás sajátos gasztronómiai kínálata teszi különlegessé ezt a tájat.

Az államalapítás idején népesítették be a határőrizetet ellátók, akiknek feladata – kiváltságukért cserébe – a gyepük és átjárók őrzése volt. Innen ered a tájegység neve is: Őrség. Az Őrség hazánk egyetlen olyan része, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. Az évszázadok során az itt élők a természettel harmóniában alakították ki a táj arculatát, melyet dombok, völgyek, lomb- és fenyőerdők, zöld kaszálók, láprétek, források és patakok tesznek változatossá.

Az Őrség településeinek jellegzetessége az ún. szeres szerkezet. Az egykor erdő borította vidékből az őrök írtással szakítottak ki maguknak szántóföldeket, s mivel a völgyek vizenyős részei nem voltak beépíthetők, ezért a dombtetőkön építkeztek. Így a házak egymástól távoliak, az egy-egy dombon lévő épületcsoportok (porták) a mai napig megőrizték az ott élt és élő nagycsaládok nevét. 

Kirándulásunk során találkozunk a Hetés néprajzi tájegységgel is, hiszen szálláshelyünk az Őrség, Göcsej és Hetés határán, Gosztolán lesz. Útvonalunk így érinti majd a népi építészet és szőttes művészet ezen vidékét, elsősorban a Szlovéniába átnyúló területen.

Program:

1. nap: Indulás reggel 7 órakor Bécsből, a Schwedenplatzról. Érkezés Őriszentpéterre, az Őrség fővárosába a délelőtti órákban. Őriszentpéteren a Templom szeren található, Szent Péterről elnevezett Árpád-kori templomot tekintjük meg. A templom a később elbontott szentély kivételével megőrizte román stílusú jellegét. A faragott kövek közül a régi bejárat feletti timpanon díszét – az Isten báránya motívumot – a török idők után a karzat alá helyezték. A hajó és a szentély falain XVII. századi bibliai idézetek találhatók. A templomtól keskeny ösvény vezet fel a pár perc sétával elérhető középkori téglaégetőhöz.

Ebéd után a szomszédos Szalafőre utazunk. Szalafőn, az ősi szerkezetet legjobban őrző falu Pityerszer nevű részén meglátogatjuk a Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt. A hét jellegzetes őrségi településből (szerek) álló Szalafő Pityerszer elnevezésű kis skanzenjének különlegességét az adja, hogy más skanzenektől eltérően itt az épületek máig eredeti helyükön állnak. Az épületegyüttes legértékesebb háza a Magyarországon egyedülálló emeletes kástu (kamra). Láthatunk itt zsúpfedeles házat, három oldalán beépített portákat meszes fedéllel, oszlopos tornáccal, lekontyolt sátortetővel, trapéz alakú, díszített oromzattal. A látogatás után felkeresünk néhány biogazdaságot is, ahol a tökmagütés, sajtkészítés, pálinkafőzés fortélyaiba tekinthetünk be. Útközben szálláshelyünk, Gosztola felé megállunk még Pankaszon. Pankasz község értékes műemléke, az egykori Keleti szer dombjának tetején álló, az Őrség legszebb és legrégibb szoknyás haranglába. Az 1754 óta álló faszerkezet harangtornyát fazsindely, a meredek tetőzetet az ún. szoknyás rozsszalma zsúp fedi. Borkóstoló, vacsora, szállás a Gosztola Gyöngye Spa és Élményhotelben.

2. nap: Reggeli után Velemérre utazunk. Veleméren az Őrség egyik leglátogatottabb műemlékét, a Szentháromságról elnevezett Árpád-kori római katolikus templomot keressük fel a falun kívüli dombon. A külsőre jelentéktelennek tűnő egytornyos épületet 1377 körül festett falképei teszik rendkívül értékessé. A radkersburgi (magyar nevén: regedei) származású Aquilai János a kor szokásának megfelelően teljesen beborította a falakat bibliai tárgyú alkotásával. A veleméri kegyhelyet a fények templomának is nevezik. Napfordulók idején fényjelenségek tanúi lehetünk egy-egy festett képmezőn. A misztikus jelenség tudatos építészeti és festészeti összmunka eredménye. A veleméri templom freskói közül aránylag épen maradtak fenn a négy evangélistát és négy szent alakját formázó részletek, valamint a Veronika kendője, az Angyali üdvözlet, az Ítélkező Krisztus, a Kálvária és a Köpenyes Madonna című jelenetek.

Velemérről Gödörházán át Magyarszombatfára, a gerencsérek falujába utazunk, ahol az Őrség egyik jellegzetes népi mesterségének, a fazekasságnak emlékeit tekintjük meg egy 1790-ben épült, zsúpfedeles, döngölt padlójú parasztházban berendezett kicsi Fazekasmúzeumban.

Szentgyörgyvölgyön a festett kazettás famennyezetű református templomot csodálhatjuk meg, mely ezen a vidéken ritkaságnak számít, hiszen jobbára a Nyírségben és Erdélyben épültek hasonlóak. A községben meglátogatjuk még a Népművészet Mestere díjjal elismert Csótár Rezső fazekasmestert is. A látogatás után a márokföldi sökfás temetőnél állunk meg. A sökfa az őrségi reformátusok fejfája, tölgyfából készült sírjel. A temető 50 darab fejfát őriz. Kora délután visszaérkezünk a szállodába, ahol kemencében sütött finomságokat ebédelhetünk, valamint élvezhetjük a szálloda kemencés nap rendezvényét és wellness szolgáltatásait is. Vacsora után tábortűz mellett dalolgatva erősítjük közösségünket.

3. nap: Reggeli után a szlovéniai Nagytótlakon (Selo) a Muravidéken található Árpád-kori Szent Miklós körtemplomot nézzük meg. A szlovén lakosságú Nagytótlakról a magyarok lakta Zsitkócra vezet utunk. A község központjában lévő faluház homlokzatán Deák Ferencnek, a „haza bölcsének” emléktábláját helyezték el. A faluházban a Deák Ferenc emlékszobát és a település történetét bemutató kiállítást is megtekintjük, majd továbbutazunk Lendvára. Lendván autóbuszos és gyalogos városnézés keretében ismerkedünk a kisváros látnivalóival. A Makovecz Imre által tervezett Kultúrotthon megtekintése után a Csuka dombon található Szentháromság-kápolnát keressük fel, ahol Hadik Mihály múmiája is látható. Kora délután a Lendva- Pincehegyi Cuk Borházban pezsgő kardon köszöntés után 5 féle bort kóstolunk gazdag hidegtál ételek elfogyasztása mellett. A borospince megtekintése után a házigazdák ”menyasszony” módra készült rétest szolgálnak fel. Érkezés Bécsbe 19-20 óra körül.

Utazás: légkondicionált autóbusszal

Elhelyezés: Gosztola Gyöngye Spa & Élményhotel – fedett mediterrán uszoda: feszített víztükrű úszómedence, pezsgőfürdő; finn szauna, infraszauna, fényterápia; erdei panorámával fűtött kültéri élménymedence, fürdőköntös a szobában, hajszárító

Ellátás: teljes ellátás (svédasztalos reggeli és vacsora + ebéd 3 alkalommal)

Részvételi díj: 300 euro/fő (2 ágyas elhelyezéssel)

360 euro/fő (1 ágyas elhelyezéssel)

A részvételi díj tartalmazza: az utazási költséget, a szállást a megadott ellátással, a szakmai- és helyi idegenvezetéseket, a belépőket, a BBP és útlemondási biztosítást.

Felhívjuk az utazók szíves figyelmét arra, hogy az útlemondási biztosítás csak abban az esetben érvényesíthető, ha az utazás megkezdése előtt 45 nappal (2017. augusztus 15-ig) a részvételi díj befizetésre kerül a hiteles adatokkal (név, lakcím, születési idő, úti okmány száma)!

Jelentkezési határidő: 2017. augusztus 15. (a szabad helyek függvényében)

Minimum létszám: 40 fő

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!