SZÉCHENYI ISTVÁN EMLÉKTÚRA
A legnagyobb magyar halálának 150. évf. alkalmából
Bécs (Herrengasse) – Nagycenk – Mosonmagyaróvár – Pozsony – Bécs (Döbling)
Időpont: 2010. április 17., szombat
Szervezi: dr. Tarjányi József és dr. Smuk András
Társrendezők:
Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége
Collegium Hungaricum
72. sz. Széchenyi István cserkészcsapat (Bécs)
Bécsi Magyar Iskola
Polgármesteri Hivatal, Mosonmagyaróvár
Széchenyi Polgári Kör (Mosonmagyaróvár)
A Csemadok Szenci Területi Válaszmánya
Pro Patria – Honismereti Szövetség a Kulturális Örökség Védelmére (Felvidék)
Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, a „legnagyobb magyar”, közlekedési miniszter, eszméi, működése és hatása által a modern, az új Magyarország egyik megteremtője, polihisztor, közgazdász. Talán a magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény névadója.
Találkozó és indulás: reggel 7 órakor Bécs I., Herrengasse 5. sz. (Wilczek palota) előtt
1. Tisztelgés és koszorúzás a legnagyobb magyar szülőháza (márványtábla) előtt.
Az ifjú Széchenyi gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte. Nevelését atyja irányelvei szerint Liebenberg (Lunkányi) János magántanító vállalta magára, egyes tantárgyak oktatását azonban külön szaktanárok végezték. Ezek között volt például Révai Miklós, a magyar nyelvészet egyetemi tanára, aki kiemelkedő rajzkészséggel is rendelkezett, az architektúrát tanította, egy Poupar nevű házi káplán pedig olasz és francia nyelvből adott órákat. A család körében a magyar nyelv volt az uralkodó s a gyermekek nevelése is magyar szellemben történt.
Gróf Széchényi Ferenc (István édesapja) 1788-ban vette bérbe a Wilczek-palotát, ahol felesége előbb Zsófia lányukat, majd 1791. szeptember 21-én Istvánt hozta világra. A keresztelést a Mihály-templom plébánosa Hieronymus Winkler végezte a szülői háznál. (A plébánia 1784-1804 anyakönyvének 90. oldalán látható a bejegyzés.)
2. Utazás Nagycenkre, ahol a Széchenyi–kastélyt, a Széchenyi István Emlékmúzeumot és a Széchenyi Mauzóleumot (koszorúzás) tekintjük meg.
A kastély a XVIII. századtól a főúri Széchenyi-család rezidenciája volt, ma múzeum. Ez volt Széchenyi István, a "legnagyobb magyar" kedvenc tartózkodási helye. A kastélytól vezet az 1752-ben telepített 2,6 km hosszú híres hársfasor Széchenyi Béla és felesége sírjához.
A római katolikus templom (középkori elődje helyén) 1864-ben, romantikus stílusban épült, Ybl Miklós tervei szerint. A templom melletti temetőben áll a Széchenyi Mauzóleum klasszicista előcsarnokú épülete (1810), kriptájában nyugszik Széchenyi István is.
3. Rövid megálló Fertőszéplakon, ahol a templom falán elhelyezett emléktáblát koszorúzzuk meg.
4. Utazás Mosonmagyaróvárra, ahol 12 órakor Szabó Miklós polgármester a városházán köszönti a vendégeket. Dr. Kocsis Sándor egyet. tanár bevezető referátuma után a helyi Széchenyi Polgári Kör (Moldoványi Géza) szervezésében koszorút helyezünk el a szomszédos régi városháza falán található Széchenyi István emléktáblája mellé. Ünnepi beszédet mond: Szentkuti Károly múzeumigazgató. Majd állófogadás a Széchenyi teremben.
Gróf Széchenyi István több szálon is kötődött Moson vármegyéhez. Legismertebb tény, hogy itt választották országgyűlési követté 1847-ben. Gyakran járt a megye településein rokonainál és későbbi feleségénél.
5. 15-17 óra között rövid séta keretében felkeressük Pozsonyban a Széchenyi-emlékhelyeket: Jeszenák-palota, Prímás-palota, Zichy-palota, volt vármegyeháza. Főcélunk a Mihály-kapu utca legjelentékenyebb épülete, az egykori királyi pénzügyi kamara, ahol a reformkori magyar országgyűlés, a pozsonyi diéta ülésezett. (Megemlékezés és koszorúzás az emléktáblánál)
Ez volt Széchenyi, Deák, Kölcsey, Vörösmarty, Kossuth, s a többi nagyok felszólalásainak, vitáinak színhelye. Széchenyit senki nem tartotta vissza, hogy az országgyűlésen többször is fel ne szólaljon, valahányszor a magyar nyelv, a szabadság, vallási türelem stb. kérdése került szóba, mindannyiszor szabadelvű szellemben; nem riasztotta vissza ettől az elnöklő nádor rendreutasítása sem, melyet három ízben vont magára, sőt hogy nézetei szabad kifejtésében katonai rangja se akadályozza, 1826. február 15-én, tizenhét évi szolgálat után erről is lemondott.
6. 18,30 órakor ünnepi megemlékezés és koszorúzás Döblingben (Bécs 19. Obersteinerg. 18-24.) a Széchenyi-szobor előtt.
– Szózat –
Közreműködnek: 72. sz. Széchenyi István cserkészcsapat (fáklyás díszőrség)
Kaszás Tekla – szavalat (Bécsi Magyar Iskola)
Dr. Raduly Ferenc – ünnepi megemlékezés
– Himnusz –
Az egykori szanatóriumban, ahol ma a kerületi bíróság működik, tizenkét évig lakott Széchenyi István, és végső kétségbeesésében itt vetett véget életének 1860. április 8-án. Az épület szomorú magyar vonatkozására egy márványtábla és egy bronz mellszobor emlékeztet. A szobor – a nagycenki Széchenyi Kör jóvoltából – a 130. évforduló óta áll az épület főbejárata előtti tér közepén és néz szembe a „döblingi tébolydával”. A bécsi rendőrség 1860. március 3-án házkutatást tartott nála, s elkobozta iratait, melyek alapján messze ható politikai összeesküvést vélt fölfedezni, s amellett tudtára adták, hogy az elmegyógyintézet megszűnt rá nézve menedékhely lenni. A félelem, hogy erőszakkal elviszik, vagy megölik, és egy régi jó barátjának, Jósika Sámuel bárónak váratlan halála, az újra elborult politikai kilátás izgatottságát rendkívül növelték, s egy végzetes pillanatban (1860. április 7-8. között eső éjjelen) önmaga ellen fordította fegyverét. A Magyar Tudományos Akadémia külön gyászünnepet tartott emlékére, melyen Eötvös József báró tartott emlékbeszédet, Szász Károly és Arany János ódáikat olvasták fel.
A kirándulás összköltsége: 45,- euró
Jelentkezni lehet Smuk Andrásnál a 77 44 219-es telefonszámon (ez fax is), illetve a.smuk@gmx.at e-mail címen
A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!
*
A mosonmagyaróvári Széchenyi Polgári Kör ebből az alkalomból külön emlékérmet nyomtat. Ára: 10.- euró